Vízügyi Közlemények, 1969 (51. évfolyam)

2. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

Résfalkészítés 277 penzió szemmelláthatóan nem hatol be. Ezt az eredményt a helyszíni réselési kísérlet tapasztalatai is igazolták. Felvetődött még az a kérdés, hogy a résbe beszórt, kisebb-nagyobb rögökből álló darabos agyag a lesüllyedés után összenyomódik-e, nem maradnak-e egymással összefüggő üregek, járatok. Ez nem szorul külön bizonyításra, mert a beszórt agyag felhajtó erővel csökkentett súlya már 1 — 2 m mélységben olyan nyomást jelent, mely elegendő az elázott agyagrögök összepréseléséhez. Igazolta ezt a helyszíni kísérlet is. Az ilyen módon készített agyagfalban fúrást készítettünk, és a kivett magminták tanúsága szerint a fal teljesen tömör, homogén, a rögök nem ismerhetők fel. A fal anyagának szivárgási tényezőjét a kivett magmintákon laboratóriumban határoztuk meg és az 7-10~

9 és ЬЮ-" m/s értékek között volt. Foglalkoztunk azzal az esettel is, amikor az agyagrögök között olyan üreg marad, melyet szuszpenzió tölt ki. Amikor a résfal két oldalán vízszintkülönbség áll elő, a nyomástöbblet hatására a bezárt szuszpenzió leadja a vizét és térfogatcsökkenés mellett lepénnyé alakul. A lepény mérete a szuszpenzió koncentrációjától függ. A lepény vízzáróságát külön kísérletsorozattal ellenőriztük. Ezeket a vizsgálatokat a Bányászati Kutató Intézet végezte. A lepény szivárgási tényezője 4,6-10"

9 és 1,12-108 m/s között volt 17:30°/

o-°s koncentrcáió és 0,2-2,0 att nyomás mellett. Amikor a szuszpenzióhoz homokot kevertek, csak 1 :8 agyag:homok arány esetén növekedett а к tényező 1,13-107 m/s-ra. Az előbbiek szerint a kiskörei esetben, a szuszpenzió jellemzőinek helyes megválasztásával sikerült megteremteni az agyag felülről történő beszórásának feltételeit és a helyszíni kísérletnél kifogástalan minőségű 30 m mélységű vízzáró agyagfalat készíteni. A szuszpenzió fajsúlya 1,1 t/m

3, viszkozitása 7 cP, vízleadása kisebb volt, mint 20 ml/30 perc, a gélesedés kémcsőben 20 — 48 óra alatt következett be, de a szuszpenzió stabil volt. A résbe beszórt agyag szemeloszlási görbéjét az 1. ábra mutatja. A plasztikus index P\ = 25,4%, a víztartalom W = 22% volt. Az agyagot Kiskörén a kísérleti munkánál részben kézi erővel, részben földtolóval szórták be olyan ütemben, hogy a szuszpenzió tetején úszó csomó ne keletkezzék. Ez a feltétel gépi adagolással is biztosítható, tehát a beszórás gépesítésének nincsen akadálya. Az agyagfalnál nagy előny, hogy a résfalszakaszok hézagmentes csatlakoztatása nem okoz problémát, mert a kész falat minden réselőgép tudja fejteni. Szakaszos kivitelezéssel hézagmentes fal készíthető. A kísérletnél az agyag betöltése után az első napon 1 m, a második és harmadik napon együttesen 1 m volt a süllyedés a kitöltött résben — melyet mindig utántöltöttek — de 14 nap után nem tapasztaltunk süllyedést. Valószínű, hogy körülbelül 2 hét után az új fal mellett, illetve végében lehet réselni a fal beomlásának veszélye nélkül, tehát a szakaszos építés megvalósítható. Az agyagfal további előnye a betonfallal szemben, hogy esetleges talajmozgás esetén repedés nélkül alakváltozás mehet végbe, a vízzárás nem csökken. Üj terhelés 1. ábra. A résfalként használt talaj szemszerkezeti görbéje