Vízügyi Közlemények, 1969 (51. évfolyam)
2. füzet - Stauder, Hans: A Német Szövetségi Vízépítési Intézet újabb eredményei
258 Ress Sándor hogy az árvízvédelemre eszközölt ráfordítások legfeljebb mekkora bruttó termelési értéket és hozadékvolument hozhatnak létre. Véleményem szerint az ilyen módon számított mérhető aktív hatásokat szabad csak a gazdaságossági vizsgálat során elemezni. A parciális elaszticitások alkalmasak továbbá annak vizsgálatára is, hogy a védőképesség növelésének költsége milyen hatással van az árvízvédelem teljes hozamának változására, valamint az egységnyi ráfordítások változása milyen hatékonysággal működik közre a területen levő értékhalmaz változásában. Végül alkalmas arra is, hogy az árvízvédelemben eszközölt ráfordítások egymást követő •egységeinek és a hozzájuk tartozó elaszticitási paraméterekkel meghatározott hozadéktöbbletek viszonya, vagyis a védőképesség növelésére eszközölt pótlólagos ráfordítások határtermelékenysége hogyan alakul. Az ágazat infrastrukturális jellegéből következik, hogy a védőképesség növelésére vonatkozó döntést gyakran a társadalmi és politikai meggondolások szempontjai alapján hozzák meg (pl. a fejlesztési sorrend megállapítása). Ilyen esetekben is szükséges a gazdaságossági vizsgálat elvégzése a kevésbé tőkeigényes helyettesítési változatok kiválasztására. A gazdaságossági vizsgálat elvégzéséhez szükséges adatok összegyűjtése, helyes értelmezése minden elemzés kritikus pontja. így jó lenne annak tisztázása, hogy a szerzők mit értenek az árterület értékén. Ugyanis igen sokféle érték jöhet számításba. Csak példaként említek néhányat: álló- és forgóeszközök bruttó, nettó, likviditási értéke, vagy beletartozik-e a föld értéke a mezőgazdasági termelőeszközök értékébe, árutermelési érték, bruttó teljes termelési érték stb. Amennyiben a bevédett területek gazdasági értékelését országosan akarjuk végrehajtani, szükségesnek tartom az értékelés egységes módszertanának kidolgozását. Tekintettel arra, hogy hosszabb időszak alapulvételével készül el az árvízvédelem tevékenységének értékelése, így az árszínvonal-változásokat is figyelembe kell venni a vizsgálat során. Az árvízvédelem tevékenységére vonatkozóan a gazdasági elemzés ágazati és népgazdasági szinten is elvégezhető. Következésképpen a költségek köre is különböző (pl. eszközlekötési díjak, kamatok, adók, járulékok szempontjából). Szükségesnek tartanám a továbbiakban, hogy a szerzők ezt a problémát vizsgálják felül és rögzítsék le a tiszta jövedelmet terhelő költségtételeket. Különleges problémát vet fel a működő, de már amortizálódott állóeszközök értéke. Az igaz ugyan, hogy ezeket az eszközöket csak fenntartás költsége terheli, viszont leírandó amortizációs tételek a tiszta eredmény növelésének fiktív komponensei. A hozzászólásomban felvetettek alapján úgy ítélem meg a közölt gazdaságossági vizsgálati módszert, hogy az nem felel meg a népgazdasági szintű döntés igényeinek. Örvendetes viszont az, hogy a tanulmány a védőképesség növelésének műszaki problémáit gazdasági kihatásaival együtt ismerteti. Ügy vélem, hogy a szerzők átdolgozva és továbbfejlesztve módszerüket, hasznosan hozzájárulhatnak a vízgazdálkodás optimális stuktúrapolitikájának kialakításához.