Vízügyi Közlemények, 1969 (51. évfolyam)

2. füzet - Stauder, Hans: A Német Szövetségi Vízépítési Intézet újabb eredményei

234 Stauder Hans Az Intézet 17 éves fennállása óta (1967-ben) kereken 200 esetben adott szakértői véleményt, majdnem mindig kismintakísérletek alapján. Főtémákként említhetők : —- a folyamszabályozás a hajózási viszonyok megjavítása érdekében, — a folyómederfenék erózióval szembeni védelme, —- a folyami vízlépcsők elhelyezése és kialakítása, — a kikötők elhelyezése és kialakítása, — a műtárgyak kiképzése (zsilipek, gátak, erőműtelepek, vízkivételi művek, mólók, stb. és részleteik). Ebben a vizsgálati sorozatban tükröződik az utolsó 30 év hajózási fejlődése, és kihatása a víziutak műszaki kialakítására. A fejlődés elsősorban mennyiségi, de szerkezeti is. A belvízi hajózás tonna.km-ben számítva 1936-tól 1962-ig megduplázódott, mintegy 20 000 millió tonna.km-ről 40 000 millió tonna.km-re emelkedett. Ugyanebben az időszakban erőteljes ütemben vezették be az önjáró uszályok használatát a régebbi vontatott uszályok helyett. 1936-ban a hajótér 3,5%-a volt motoroshajó, 1963-ban 50%-a, és ma a fejlődés már 60-tól 70% felé halad. Az észszerűsítés kényszere írta elő a nyersolaj hajtású motorosteherhajókra való átállást, ezzel a hajónagyság, mélyjárat, hajtóerő és sebesség növekedését. A teherszállítási igény növekedése következtében növekedett a járművek száma, és a víziutak forgalma. Ez a fejlődési irányzat alakította ki a víziutak fejlesztésének a követelményeit, mely —- a meglevő hajózási utak kiszélesítése és mélyítése, — a zsilipberendezések teljesítményének fokozása, — az új víziutak építése. A számos vizsgálatból néhány feladatot, kísérleti eljárást, érdekesebb modellkísérletet mutatunk be, melyekhez hasonló Magyarországon is előfordulhat. Rajna a Ringer Lochnál A belvíai hajózás mintegy 40 milliárd tonna.km összteljesítményének kereken 75%-a a Rajnára esik. A Rajna az észak—déli irány fő közlekedési útvonala. Mellékfolyóival és csatornáival messze benyúlik a szomszédos államok ipari területeire. Legfontosabb közlekedési szakasza mentén, amely a Majna torkolatától a holland határig terjed, vannak a legutolsó nagyobb szabályozási munkák. A legkritikusabb hely a Binger Loch (bingi szűkület). A Nahe mellékfolyó torkolatánál fenéklépcső jellegű kvarzit sziklapad keresztezi a Rajnát, melybe a jobbparton kereken 30 m hajózási nyílást robbantottak, a bal parton pedig, 1,0 km hosszú csatornával második közlekedési utat választottak le, amelyben a „Binger Loch" nagy helyi esése nagyobb távolságon oszlik el. Az egyhavi forgalom 16 ООО jármű, azaz naponta 400—600. A nyugatnémet belvízi hajózás legtöbb balesete itt fordul elő. A Rajna kiépítésének tervezése során szükségesnek találták egy harmadik viziút létesítését is, valamint a folyam medrének 2,10 m-rel a mértékadó vízállás alatti kimélyítését. Mivel a Binger Loch-ban másként nem lehetett ennek az építési