Vízügyi Közlemények, 1969 (51. évfolyam)

1. füzet - Nagy László: A partállékonyság néhány hidraulikai kérdése

A PARTÁLLÉKONYSÁG NÉHÁNY HIDRAULIKAI KÉRDÉSE DR. NAGY LÁSZLÓ Folyami vízlépcsők létesítése során — részben a hasznos esés növelésére, részben a hajózás által megkívánt vízmélységek biztosítására — általában nagyarányú mederkotrás szükséges. A kotrással kialakítható állékony partrézsűk meghatározása fontos műszaki-gazdasági feladat. A kérdés gazdasági oldala röviden abban foglalható össze, hogy a korábbi építési elvek felülvizsgálatával az eredeti mederanyagból képzett, burkolat nélküli partszakaszok létesítése szükségtelenné teszi, vagy hosszát tekintve jelentősen lerövidítheti az anyag- és költségigényes burkolatok építését, s ezzel tekintélyes költségmegtakarítást eredményez. Műszaki vonatkozását tekintve a kérdés az adott anyagú partrézsű állékony kialakítási feltételeinek meghatározására — az anyagok fizikai és hidraulikai tulajdonságainak, ill. ezek kölcsönhatásainak vizsgálatára — kell korlátozódjék. Magyarországon a folyóvölgyek — különösen, ha a tervezett dunai vízerőműrendszer tükrében vizsgáljuk a kérdést — általában durva szemű homokos, kavicsos rétegekkel töltődtek fel. Partállékonyság tekintetében élesen el kell választanunk a kötött és a szemcsés anyagú medrek viselkedését egymástól. Kötött anyagú medrek esetében a partállékonyság kérdése leginkább a hidrosztatikus felhajtóerő vizsgálatát jelenti. Szemcsés mederanyag esetében azonban a partállékonyság vizsgálata lényegesen összetettebb feladat. A partmozgás — csúszás, elsodrás — szemcsés anyagban mindig vízmozgás hatására jön létre. A szemcsés anyagú partok hajlását — a frakció belső tulajdonságain túlmenően — döntő súllyal a különböző irányú és sebességű vízmozgások határozzák meg. Ezért a tanulmány azokat a hidraulikai hatásokat vizsgálja — a hazai viszonyoknak megfelelő szemcsés anyagú partokra vonatkozóan —, amelyek a természetes vízfolyásokban, vagy a mesterségesen kialakított csatornázott folyószakaszokon fellépnek és jelenlétükkel, változásukkal befolyásolják a partok állékonyságát, meghatározzák azok hajlását. A hazai és külföldi irodalom gyakran foglalkozik a rézsüállékonyság kérdésével. Ezek a tanulmányok leginkább az út- vasútépítési rézsűk, a magaspartok és a hegyoldalak állékonyságát tekintik szem előtt. Viszonylag kevés azonban azoknak a cikkeknek a száma, amelyek a partok — tehát a vízzel különböző formában érintkező rézsűk — állékonysági kérdéseit vizsgálják. 1 Dr. Л'agy László mérnök, az Országos Vízügyi Hivatal műszaki titkárságának vezetője.