Vízügyi Közlemények, 1969 (51. évfolyam)

2. füzet - Kozák Miklós: Szabadfelszínű fokozatosan változó nem-permanens vízmozgás számítása összetett hullámok esetén

Szabad felszínű, fokozatosan változó, nem permanens vízmozgás 177I. A föladat megfogalmazása, a kezdeti és határfeltételek meghatározása Tételezzük fel, hogy a Duna nagymarosi (1696,223 fkm-es) és dunaszegi (1810,0 fkm-es) szelvényeiben egy-egy vízerőteleppel ellátott vízlépcső épül (6. ábra). A vízerőtelep csúcsüzemmel működik: a nagymarosi napi Q= 1250 m

3/s-os középvízhozamot az egyes erőművek a 7a, b ábra szerint fordítják energiatermelésre. Ezek a Q = Q(t) jelleggörbék tehát a nagymarosi és dunaszegi határfeltételek. A Duna vizsgált szakaszán 3 jelentősebb mellékfolyót (Mosoni Duna, Vág és Garam) vettük figyelembe. Határfeltételül feltételeztük, hogy a torkolat felett van egy olyan X keresztszelvény, ahol a vízhozam értéke gyakorlatilag már állandónak tekinthető. Esetünkben a mellékágak határfeltételi vízhozamai : Mosoni Duna Vág Garam Q

1

= 60 m

:

,/s Q

2 = 155 m

3/s 03= 20 m

3/s A B, F és К szelvényjellemzőket a következő képletekkel számítottuk [11]: B = B

0+m(Z

0-Z'

0) (30) m H

0 + ^(Z

0—Z'

0) (Zo-Z'o) (31) K

2 = [a+ b(Z

0—Zó)]

3 • 10

6 (32) E képletekben szereplő Z'

0, B

0, F

0, m, a és b szelvényjellemzőket a számításhoz szükséges tömbtáblázat (8. ábra) 2—7. elemeiben helyeztük el. Az 1. elem a szelvény koordinátája. A táblázat 8. ill. 9. oszlopában a számítás kezdeti pillanatában feltételezett kezdeti Z

0 vízszintek ill. Q

0 vízhozamértékek vannak feltüntetve. Ezek az alapadatok, melyekből a Z

0 értéke még ismeretlen. Ezután következett a kezdeti vízszintek meghatározása. Két szelvény közötti zlX hosszúságú folyószakasz alsó (z) és felső (í—1) szelvénye közötti vízszintkülönbséget a következő közelítő képlettel számítottuk: Z —Z —— '1 QU , Qf KU Af Qf F? Ql i-i + + Xi-i-Xi (33) (X=49,871 fkm) (X= 50,450 fkm) (X=27,500 fkm) Dumm v'wM ISI 0 fkm ШЕМ я

4 1Щ223 fkm 6. ábra. A szelvénykiosztás vázlata Fig. 6. Diagram of section spacing Fig. 6. Esquisse de la répartition des profils 1,2,3, 75,76 Szelvények msima