Vízügyi Közlemények, 1969 (51. évfolyam)

1. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

Hegedűs M.: A hóolvadásből származó lefolyás 145 C13 az 1. ábráról, vagy az (1) egyenlettel C9•C13 133,3 = 14M-91,4 100 133,3 = 100 ело 0,120 = 160,9 Í()-C14~ 0,120 = Ю - 133,3 СИ 0,143 = 190,1 10-С14 0,143 = ÏQ •133,3 A következő 24 órában ( D, E, F és G rovatok) jelentkező havazás a .'5. sornak megfelelően megnöveli a száraz hóvastagságot (í). sor), a 2. sornak megfelelően pedig a száraz (10. sor) és a teljes hótakaró vízegyenértékőt (11. sor). A hótakaró vastag­sága a tömörödési összefüggésből számítható. A térfogatsúly közben fokozatosán csökken a hozzáadódó friss, száraz hó miatt. A száraz térfogatsúly nem változik, mert az megegyezik a friss hóéval. (Ha az újabb havazás a hótakaróétól eltérő tér­fogatsúlyú — a száraz térfogatsúly a 10. és 9. sorok hányadosaként számítható. Ekkor ui. a 12., 13. és 15. sorok kritikus értékei megváltoznak, mivel az új térfogat­súly-értékeket kell használni az elolvadó hóréteg vastagságának számításánál). A kö­vetkező időszakban váltakozva havazás és olvadás jelentkezik, amely az L periódus­ban már elfolyást is okoz. Az M — O intervallumban a száraz hóvastagságot (9. sor) csökkenteni kell az elolvadó hóréteg vastagságával (6. sor), a száraz víztartalmat (10. sor) pedig a hólémagassággal (5. sor). A hótakaró vízegyenértéke, a 11. és 19. sor, mindaddig megegyezik, amíg a hótakaró kritikus állapotban van és több vizet nem tud felvenni. Az I. táblázat első sora tünteti fel azokat az időközöket, melyekre a számítások vonatkoznak. 2 — 4. sor. Itt találhatók a számítás alapját képező hidrológiai tényezők értékei (csa­padék, hóvastagság növekedése, lehetséges hólémagasság). Ezek közül a lehetséges hólémagasság adatai mért, vagy felvett csapadék, hőmérsék­let- és szélsebességértékek alapján az (5), vagy (6) egyenlettel számítha­tók. 5. sor. Hólémagasság. A kritikus térfogatsúly előtt megegyezik a 4. sor adataival. fi. sor. Az elolvadó héréteg vastagsága. A hólémagasság (5. sor) és az alap hótakaró térfogatsúlyának hányadosa. 7. sor. Hólémagasság. A kritikus térfogatsúly elérése után megegyezik a 4. sor adataival. 8. sor. Az elolvadó hóréteg vastagsága. A hólémagasság (7. sor) és a tömörödött hótakaró száraz, kritikus térfogatsúlyának hányadosa. Ez utóbbi a (4) egyenlettel számítható, vagy a 2. ábráról olvasható le. 9. sor. Száraz hóvastagság. A hótakaró vastagsága az esetben, ha nem tartal­mazna vizet. A kezdeti hóvastagság (9. sor első adata) plusz az újabb ha­vazások vastagsága (3. sor) mínusz az elolvadó hóréteg vastagsága (fi. sor). 10. sor. A száraz hó vízegyenértéke. A hótakaró kezdeti vízegyenértéke (10. sor első bejegyzése) plusz havazás esetén a csapadék (2. sorból) mínusz a hólé­magasság (5. sor). 11. sor. A hótakaró vízegyenértéke (hó plusz víz). A hótakaró kezdeti vízegyenér­téke (11. sor első adata) plusz a csapadék (2. sor). 12. sor. Vízegyenérték %-ban. A 11. és 10. sor hányadosa. Kritikus állapotban jelentkező határértéke a (2) egyenlettel számítható, vagy a 2. ábráról ol­vasható le. 13. sor. Hóvastagság %-ban. Az eső és olvadás hatására bekövetkező tömörödést fejezi ki. Az (1) egyenlettel számítható, vagy az 1. ábráról olvasható le. Kritikus állapotnál jelentkező határértéke a (3) egyenlettel számítható, vagy leolvasható a 2. ábráról. 14. sor. Tömörödött vastagság. A száraz hóvastagság (9. sor) és a hóvastagság %-ban (13. sor) tizedesben kifejezett értékének szorzata. 15. sor. Száraz térfogatsúly. A száraz hó vízegyenértékének (10. sor) és a tömörö­dött vastagság (14. sor) hányadosa. Kritikus állapotnál jelentkező határ­értéke a (4) egyenlettel számítható, vagy a 2. ábráról olvasható le. 10 vízügyi Közlemények

Next

/
Oldalképek
Tartalom