Vízügyi Közlemények, 1969 (51. évfolyam)
1. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók
140 Ismertetések ahol Л к г a kritikus vízegyenérték a kezdeti vizegyenérték %-ában, Vk r a kritikus vastagság a kezdeti vastagság %-ában tk r kritikus térfogatsúly, (g/cm 3), í sk száraz, kritikus térfogatsúly, (g/cm 3). А Лкг és Vkr és t s к értékei 0,40 és 0,45-ös kritikus térfogatsúly esetén a 2. ábráról olvashatók le. Az eredmények alkalmazásának feltételei A hótakaró tömörödése és kapilláris víztartóképességének alakulása, tehát a valóságban lejátszódó fizikai folyamatok, természetesen különböznek a laboratóriumi kísérletek során megismert jelenségektől. Ezért a kísérlet eredményeinek a hótakaró vizsgálatában való felhasználásához a következő feltevések szükségesek : — a hótakaró homogén, a folyékony halmazállapotú víz a teljes vastagságban egyenletesen oszlik el, — a tömörödési folyamat az 1. ábra szerint játszódik le, vagyis a hótakaró kezdeti térfogatsúlya a kritikusnál (0,40 — 0,45 g/cm 3) kisebb és amely elérése után a tömörödési folyamat megáll és végül, — az elszivárgás csak a kritikus térfogatsúly elérése után indul meg. A hótakaró kapilláris vízforgalma A hótakaró kapilláris vízforgalmának alakulását — az olvadás esetét kizárva — a 3. ábra tünteti lel. A 3a ábra a hótakaró kezdeti állapotát mutatja. A hó száraz, térfogatsúlya 0,10 g/cm 3. 30 mm eső hatására a tömörödési összefüggés (2. ábra) szerint — a vastagság az eredetinek 85,8%-ára csökken (3b ábra). További esőzés hatására a tömörödés a feltételezett 0,40-es kritikus térfogatsúly eléréséig folytatódik (3c ábra). Olvadás nem lévén, a hókristályok csak tömörödnek, és a (t s) száraz 2. ábra. A vízegijenérték, hóvastagság és száraz térfogatsúly kritikus értékei
