Vízügyi Közlemények, 1968 (50. évfolyam)

1. füzet - Szigyártó Zoltán: Felülről vezérelt öntözőcsatorna-fürtök üzemviteli szabályzata

Felülről vezérelt öntözőcsatorna-fürtök üzemvitele 33 Végül célszerű módon az üzemviteli szabályzat utolsó fejezetének foglalkoznia kell a „nyomtatványok"-kai, tehát azoknak a különböző űrlapoknak, napióknak a formájával, amelyek szükségességét a folyamatrend elkészítésénél már korábban előírtuk. * Az eddigieket mégegyszer átgondolva nyilvánvaló, hogy egy-egy öntözőcsatorna-fürt üzemviteli szabályzatának belső tartalma alapvetően két tényezőtől függ: a ,,vizszolgáltatási rend jellegé"-tői és a ,,vezérlés módjá"-tő\. Függ tehát egyrészt attól, hogy a fogyasztó milyen előírások betartásával igényelhet vizet, de függ másrészt attól is, hogy a csatornarendszerben az üzemviteli előírások betartása esetén a fogyasztói vízkivételek vízszállítása igazodik-e fővízkivételéhez, vagy pedig fordítva — azaz, hogy azt felülről, vagy alulról vezérelt rendszerként építették-e meg. Ami a vízszolgáltatási rend jellegét illeti: a mezőgazdasági üzemeknek fejlettségük mai fokán ma még általában a „kötetlen jellegű vízszolgáltatási rend" felelne meg a legjobban. Tehát e fogyasztók szempontjából az lenne a legmegfelelőbb, hogy vízkivételeiken (azok vízszállító képességéhez igazodva, s legfeljebb egy napos előrejelzéssel) akkor és annyi vizet vehetnének ki, amikor és amennyit akarnak. Az egy-egy évre leszerződött területek és a rendelkezésre álló vízkészlet, pontosabban a ,,csúcsidei vízelosztási tcrv"-e

к [5] alapján azonban egyértelműen megállapítható, hogy az időjárás változékonyságától függően a nagy rendszereink telítettsége általában már most is bármelyik évben bekövetkezhet. Tehát bármikor előállhat az a helyzet, hogy a vízigénylések kedvezőtlen összehalmozódásának eredményeként a csatornarendszer vízszállító képességével szemben olyan ki nem elégíthető igények lépnek fel, amelyek eleve lehetetlenné teszik a kötetlen vízszolgáltatási rend elvének alkalmazását. Hazai viszonyaink között ma már tehát nem látszik célravezetőnek olyan üzemviteli szabályzatokat készíteni, amelyek a kötetlen vízszolgáltatási renden alapulnak, s így éppen a várható kritikus helyzetben válnak használhatatlanná. Ezért aztán a mezőgazdasági üzemek igényeit, rendszereinek betelepülési fokát, továbbá változékony csapadékviszonyainkat egyaránt szem előtt tartva — véleményünk szerint — az ,,átmeneti jellegű vízszolgáltatási rend" általános bevezetése látszik ma a legésszerűbbnek. Tehát az üzemviteli szabályzatok készítésénél olyan vízszolgáltatási rendet célszerű alapul venni, amely a vízigény előrejelzésének idejét csak néhány napban rögzítve úgy igyekszik a külső adottságokhoz alkalmazkodni, hogy egyúttal módot ad a szolgáltatónak is arra, hogy a telítettség beálltával az egész népgazdaság igényeit szem előtt tartva, időben és méltányos módon módosíthassa a vízigény kielégítés kezdetének igényelt időpontját. Rátérve a vezérlési módra, véleményünk szerint nem szabad elfelejtkezni arról, hogy meglevő öntözőfürtjeinkben — már mint ott, ahol vezérlésről egyáltalán beszélni lehet — szinte kizárólag a felülről vezérlésre rendezkedtek be; már csak annál is inkább, mivel ez ideig az alulról vezérlés elvének megfelelő csatornahálózatot jóformán alig építettek. Mindezeket figyelembe véve döntöttünk tehát úgy, hogy az üzemviteli szabályzatok összeállításának egyes részletkérdéseit a következőkben átmeneti jellegű vízszolgáltatási rend és felülről vezérelt, továbbá — а К. IV. öntözőfürttel kapcsolatos, gyakorlati feladatunk szem előtt tartva — gravitációs vezénylőművekkel ellátott csatornarendszer esetét feltételezve foglaljuk össze. 3 Vízügyi Közlemények