Vízügyi Közlemények, 1968 (50. évfolyam)

3. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

-406 Ihrig Dénes b) A vízerőmű vízerőkészletének összehasonlítása néhány meglevő vagy épülő ismertebb vízerőtelepével : Beépített Átlagos évi Erőmű Ország teljesítmény termelés MW milliárd kWó Krasznojarszk SZU 5080 20,9 Bratszkája SZU 4500 22,5 Volszkaja SZU 2300 10,9 Kujbisev SZU 2300 10,9 Asuan EAK 2136 9,0 Vaskapu JSZK 2050 11,3 Niagara USA 1950 St Lawrence USA 1880 Grand Culee USA 1400 Bulderdam USA 1344 Kariba Zambezi 575 4,4 Bajna Basta JSZK 320 1,5 Mon Dragon Francia 300 2,0 Grand Dixans Svájc 315 0,75 c) A két állam területén belül a Vaskapu erőmű teljesítményének viszonya az állam többi vízerőtelepének együttes teljesítményéhez: Vaskapuvízerőmű teljes összes többi vízerőmű 1965-ig Jugoszláviában Romániában Összes villamos energia termelés 1965-ben Jugoszláviában Romániában Beépített teljesítmény MW 2050 1632 415 Átlagos évi termelés milliárd kWó 11,3 9,0 0,6 15,5 17,7 3. A duzzasztógátra vonatkozó adatok A két erőművet 441 méter hosszú, 14 darab, egyenként 25 méter széles betonból készült fix bukógát felett vízszintszabályozó duzzasztómű köti össze. A bukógát magassága 55,20 m. A. f. A duzzasztómű 7 méter széles pillérei közé szerelik be a kettős elzáró szerkezeteket, melyekkel a felső vízszint szabályozzák. Ezekkel az elzáró szerkezetekkel a vízszint 69,50 méter duzzasztási szintig emelni és 63,0 méter szintig süllyeszteni lehet. Az 3. ábra a Duna természetes és duzzasztott vízszínei közötti különbséget mutatja 69,50 m. A. f. állandó duzzasztás mellett. A felső vízszín süllyesztésével azonban a vízhozamnövekedésnél előálló károkat, melyeket a duzzasztott felvíz a partok mentén okozna, csökkenteni lehet. Ezért a 69,50 m. A. f.-i maximális duzzasztási szintet 2190 m

3/s vízhozamig tartják üzemben, ha pedig a vízhozam emelkedik a duzzasztási szintet 10 050 m

3/s-ig 63,00 m. A. f.-re süllyesztik. További vízhozamnövekedés esetén a duzzasztott vízszintet 63,00 méteres szinten tartják.