Vízügyi Közlemények, 1968 (50. évfolyam)

1. füzet - Petrovics Nikola: Duna-Tisza-csatorna építése a XVIII. században

Duna—Tisza-csatorna 29 27. Vincenz Graf Strassoldo. Közelebbi életrajzi adatokat nem találtunk róla. Az Egyesült Cseh—osztrák udvari irodában működött Bécsben, majd az Udvari Kamarában. 28. A Bega csatornát. 29. U. C. r. Nr. 731, Fass. 33. Nr. 73/VIII. 1792. fol. 199-218. 30. Belgrád akkor török uralom alatt volt és Schwitzen félt az akadályoktól, török részről, mert Ausztria Törökországgal, kisebb-nagyobb megszakításokkal az egész XVIII-ik századon keresztül háborút viselt. Az elgondolás ennek a csatornának a megépítéséről igen régi eredetű és állítólag még a rómaiaktól származik. A XVIII. században Ausztriában többször felmerült a gondolat. 31. A rossz folyami közlekedésről Ausztriában a XVIII. század második felében igen megbélyegző képet adott N. E. Kleemann osztrák kereskedő (lásd a 37. jegyzetet). Az ő szavai szerint, a folyó hajózhatóságának biztosításával megbízott emberek, Ausztria déli tartományaiban, hanyagok és tehetségtelenek voltak, a folyók teli veszélyes akadályokkal, különösen kidőlt fákkal és tuskókkal, a partok elbokrosodtak, ezért a hajókat az emberek vontatják, ami sokkal lassúbb és drágább, mint a lóvontatás. A hajótulajdonosok primitívek voltak, a hajók rossz szerkezetűek. A Bega csatorna annyira elhanyagolt, hogy néhány év múlva már nem lesz hajózható. A gázlók a Száván és Kupán a nyári hónapokban gátolják a hajózást. Aki ismeri a Majnán, Rajnán és Lábán közlekedő hajószerkezeteket meg fog lepődni a magyarországi hajók rossz állapotán. Különösen a hajó feneke gyenge és ha hozzáütköznek valamilyen víz alatti tuskóhoz vagy kőhöz elhasadnak mint az agyagfazék. A hullámok könnyen felborítják. Még a törököknek is, mondja Kleemann, jobb hajóik vannak a Száván és a Dunán. Érdekes, hogy Kleemann szerint a Közép-Dunán, a Száván és a Kupán a hajótulajdonosok nagyobb részben szerbek. A szerző panaszkodik az anarchiára is a megadóztatás, az illeték és vám területén. Az illetéket szedik a pénzügyi szervek, az adóbérlők, a liatárövezeti tisztek, a községi szervek, sőt még a katolikus papok is. Mindenki annyit szed be, amennyit jónak lát. Nem kell tehát meglepődni, ha a Duna—Tisza csatorna létesítési tervét, amely biztosítja a hajózás szigorú szabályait, zavartalan közlekedést, állandó szállítási tarifát az osztrák abszolutizmus illetékes szervei gyorsan jóváhagyták. Világos, hogy a csatorna megvalósítása jelentős lépés lesz a Duna középső szakaszán, és nagy lendítést ad a népgazdaságnak. 31a. Közgazdasági elmélet és gyakorlatként a merkantilizmus Angliában már a XIV. században jelent meg és befolyással volt az egész Európára a XVI 11-ik századig. Ausztriának is volt a XVIII. században néhány kiemelkedő merkantilistája erős befolyással az abszolutizmus közgazdasági politikájára. Marx szerint, ,,.... mint első elméleti foldolgozás a termelés korszerű módjáról — a merkantilista rendszer a forgalmi folyamat felszíni jelenségeiből indult ki, olyan formában, amilyenben a kereskedelmi tőke forgásaként jelentkezett és ezért csak a jelenségek felszínét érintette". Az ipari tőke megjelenésével a merkantilizmus, mint tanítás megszűnt. Az export megnövelésének, az áruforgalomnak és a kézműipar támogatásának a merkantilisták első osztályú fontosságot tulajdonítottak, és közbeléptek az államnál segítségért a népgazdaság ezen ágazatának a támogatása érdekében. 32. A működésnek 25 éve alatt a társaság állítólag 20 millió forintos haszonra tett szert (Révai magyar lexikon 1914). 33. U. C. r. Nr. 731, Fass. 33. Nr. 73/VIII. 1792. fol. 220-228. 34. U. С. r. Nr. 731, Fass. 33. Nr. 73/VIII. 1792. fol. 189-192. Hermann von Hermannsdorf, Johann Franz, (1748 — 1816). 35. Ibidem, fol. 193-198. 36. E háború Ausztria és Oroszország között egyik oldalról és Törökország között másik oldalról nagy jelentőséggel bírt a szerb népre vonatkozóan. Abban részt vett számos szerb önkéntes a keresztény hatalmak oldalán. Az első szerb felkelésnél 1804— 1813 ezt a háborús tapasztalatokat hasznosítani tudták. 37. A könyv szerint: Nikolaus Ernst Kleemann: Briefe über die Schiffahrt und. Handlung in Ungarn, Sklavonien und Kroatien, geschrieben auf Reisen in diesen, Ländern im Jahre 1773. Prága. 1783, 90. old.