Vízügyi Közlemények, 1968 (50. évfolyam)

3. füzet - Hajdú Sándor-Szalay Gyula: Szivattyútelepek hatásfoka

374 Hajdú Sándor—Szalay Gyula lyiket azért, hogy egy másik telep hatásfokával összehasonlítható legyen. Éppen ennek a lehetőségnek a biztosítása volt az egyik oka annak, hogy a hidraulikai veszteségek szétbontását javasoljuk. Itt is rámutatunk arra, hogy különösen gon­dosan mérlegelni kell, hogy a v c veszteségtényező egy-egy esetben része legyen-e a hidraulikai hatásfoknak, vagy nem. Ezt a kérdést akkor is meg kell vizsgálni, ha a feladat nem más teleppel való összehasonlítás, hanem egy telep hatásfokának önmagában való értékelése. 6. Példák a mérési helyek kijelölésére Már többször utaltunk rá, hogy a szivattyútelepek felépítése igen sokféle lehet. A sokféleségen belül azonban kialakult néhány jellegzetes típus, amelyek­hez a telepek túlnyomó többsége tartozik. Ezeken bemutatjuk példaként az előző pontokban ismertetett szerkezeti egységekre való bontást. Az egységeknek római számokkal jelölt határain kell kijelölni a többnyire egyszerű, statikus nyomás­különbség mérések céljára szolgáló mérési megcsapolások helyét. A 3. ábrán a legegyszerűbb szivattyútelep típust mutatjuk be, mely az áb ra szerint a következőképpen osztható fel: I— II. szakasz a beömlőszerkezetek, II —III. szivattyú, III—IV. elzárószerkezetek és nyomócső, IV— V. a nyomóakna. A IV. szelvényben a mérést a nyomócső megcsapolásokon kell végezni. A 4., 5. és 6. ábrán azonos jelöléssel a felosztás a következő: I— II. beömlőszerkezetek, II —III. szivattyú, III—IV. elzárószerkezetek és gyűjtőcsövek, IV— V. nyomócsővezeték, V—VI. nyomóakna. Mindhárom telep nyomócső kialakítása különböző és ezek értelmezésére példa az V. szelvény, azaz a nyomóakna kezdetét mindhárom telepnél a nyomócső végén levő diffuzor belépő szelvénye előtt választottuk, mivel a kilépő sebesség csökkentése a nyomóakna műtárgyait teszi egyszerűbbé, így a nyomóakna tar­tozékának tekinthető. A 7. ábrán egy ferde tengelyű szivattyútelep látható. Hidraulikai szempont­ból ez a telepelrendezés igen kedvező, mivel a szerkezeti egységek száma kicsiny. Az ábra jelöléseivel: I— II. beömlőszerkezetek, II — III. szivattyú, III —IV. nyomóakna. Ali. mérési szelvényt a gereb után kell választani. A hosszú nyomóoldali diffuzort itt is a nyomóakna részének kell tekinteni. A veszteségek méréssel való meghatározása — ilyen bontásban és számos telep esetében — nemcsak a telepek értékelését és egymással való összehasonlítását helyezné megbízható alapra, hanem értékes támpontot nyújtana új telepek terve­zéséhez is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom