Vízügyi Közlemények, 1968 (50. évfolyam)

3. füzet - Hajdú Sándor-Szalay Gyula: Szivattyútelepek hatásfoka

372 Hajdú Sándor—Szalay Gyula A telep összhatásfokának ez az a része, amelyet a telep tervezője elsősorban tud befolyásolni, sőt kézben tartani és amelynek ismeretében a telep hidraulikai kialakítása elbírálható. Az eddig tárgyalt részhatásfokok elsősorban az alkalmazott gépi berendezések hatásfokától függenek. Ezeken a teleptervező rendszerint nem tud változtatni. A hajtás módját gazdaságossági kérdések, vagy helyszíni lehetőségek döntik el, így a motor, hajtómű és szivattyú hatásfokot adottságnak kell tekinteni. A szi­vattyúnak üzem közben ténylegesen megvalósuló hatásfokát a telep tervezésével lehet némileg befolyásolni, erre később még visszatérünk. A szivattyútelep г/ л hidraulikai hatásfoka kifejezésre juttatja az áramlási veszteségeket az alsó energiaszint mérési helyétől a szivattyú szívócsonkjáig, majd a szivattyút kihagyva, a szivattyú nyomócsonkjától a felső energiaszint mérési helyéig. Ezeken a szakaszokon — a szivattyútelep rendeltetésétől, a helyszíni adottságoktól stb. függően — különböző műtárgyakat és szerkezeteket igen vál­tozatos kialakításban alkalmaznak, melyek nem mindig a szivattyúzás (energia­közlés) szükséges tartozékai. Ilyen, nem a szivattyúzás tulajdonképpeni feladatá­hoz szükséges tárgyak pl. a szűrőberendezés, hosszú, vízszintes nyomó- vagy szívó­csővezeték stb. A hidraulikai hatásfok további elemzéséhez, különböző telepek összehason­lításához az lenne a legjobb, ha minden elem veszteségét egyedenként külön, az üzemi körülmények között mérnénk meg, kezdve a gerebnél és végezve a vég­csappantyúnál vagy energiatörőnél. Ilyen részletes mérés általában csak nagy költ­séggel — sok esetben, a beépítési körülmények miatt egyáltalán nem — végez­hető el. Annak érdekében, hogy a veszteségek forrásairól áttekinthető képet kap­junk, a szivattyútelepet fel kell osztani olyan részekre, melyek működési egység­nek tekinthetők és amelyek vesztesége lehetőleg egyszerű eszközökkel a telepen belül önállóan is megmérhető. Az 1. ábrán egy általános felépítésű szivattyútelep vázlatát tüntettük fel, berajzolva az össznyomás és a statikus nyomás változását a víziút mentén. A telep tartalmaz minden olyan szerkezeti egységet, ami a szivattyúzáshoz szükséges. Ezeknek az egységeknek a határait is feltüntettük. 1. Beömlőszerkezetek Az 1-től 2-ig terjedő szakaszt beömlőszerkezetnek nevezzük. Ez az alsó ener­giaszint mérési helyétől általában a szivattyú belépő keresztmetszetéig tart. Ren­deltetése az, hogy biztosítsa mindazokat a feltételeket, melyeknek teljesülnie kell ahhoz, hogy a víz folyamatosan, üzemszerűen eljuthasson a víznyerőből a szi­vattyúhoz. Tartalmazza a szivattyútelep előmedrét, a gerebet, előcsatornát, szívó­aknát, az esetleges lábszelepet, szívócsövet stb. A beömlőszerkezetet a különféle elemekből igen változatosan lehet összeállítani. így a h' b beömlési veszteség azonos teljesítményű szivattyútelepek esetén is különböző nagyságú lehet. A megoldás értékeléséhez és telepek összehasonlításához a v b beömlési veszteségtényezőt hasz­náljuk, ami a h b veszteségmagasságnak a telep manometrikus szállítómagasságára vonatkoztatott fajlagos értéke:

Next

/
Oldalképek
Tartalom