Vízügyi Közlemények, 1968 (50. évfolyam)
3. füzet - Hajdú Sándor-Szalay Gyula: Szivattyútelepek hatásfoka
370 Hajdú Sándor—Szalay Gyula Energiaveszteséget okoznak a víz átáramlása során a telepnek a szivattyún kívüli részei (gereb, akna stb.) is. Ezeket a veszteségeket a telep rj h hidraulikus hatásfokával vesszük számításba. Végül veszteséget okoz a szállított víz egy részének kárbamenése résveszteség, szivárgás stb. révén. Ezt jelöli a telep r\ v volumetrikus hatásfoka. A szivattyútelep belső hatásfoka a részhatásfokkal a következő alakra hozható: Vb = Vsz ' Vh' Vv Vizsgáljuk meg az egyes hatásfok összetevőket kissé részletesebben. a) A szivattyúk átlagos r] s z hatásfoka Egy telepen belül nem számíthatunk arra, hogy minden szivattyú egyforma, még kevésbé arra, hogy a szivattyúk egyformán vannak terhelve. Így általában az üzemben levő szivattyúk hatásfoka is különböző lesz, ezért szükséges átlagos hatásfokkal foglalkoznunk, amit a következőképpen fogalmazhatunk meg: я =2QyHn, ls z 102 P s z Itt 21Q az egy e s szivattyúk Q v Q 2, ..., Q n szállítóképességeinek egyszerű összege 2Q=Qi+Q-A ••• + Qn y a szállított folyadék fajsúlya, P s z pedig az összes üzemben levő szivattyú által felvett teljesítmény. A manometrikus szállítómagasság átlagát a szállítóképességgel végzett súlyozás révén kell kiszámítani: „ _ QiH l m + Q 2H 2 m + ... + Q nH n ZQ ahol H v H 2, ..., H n az egyes szivattyúk manometrikus szállítómagassága. A Qi~H v Q 2—H 2 stb. üzemi jellemzőket a szivattyúk ismert jelleggörbéiből határozhatjuk meg. A bevezetőben említettük, hogy a telep vizsgálatához a szivattyúk jelleggörbéinek már rendelkezésre kell állniuk. Azt, hogy a vizsgált üzemi pont a jelleggörbe melyik pontjának felel meg, méréssel kell eldönteni. Erre a célra megfelel a legegyszerűbb mérési mód is: a szivattyú statikus szállítómagasságának mérése. Ha a szállítómagasságnak h c dinamikus tagja is van — azaz nem egyforma az áramlási sebesség a szivattyú szívó és nyomó csonkjában —, azt számítással tekintetbe lehet venni: h c=(cl — c*)2g. A képletben c n az áramlási sebesség a nyomó oldali, c s pedig a szívó oldali nyomásmérés helyén. A h c értékeit Q függvényében levonva a H szállítómagasság görbéjéből, megkapjuk a H s t statikus szállítómagasság görbéjét. Abban az esetben, ha a nyomások mérésének helyein nem ismeretes pontosan az áramlási keresztmetszet (pl. régi telepeknél, folyamatos üzemben), egy statikus nyomásméréssel kombinált sorozatos számítási eljárással érünk célt. Az eljárás a következő.
