Vízügyi Közlemények, 1968 (50. évfolyam)
3. füzet - Csoma János: A Tisza jégjelenségeinek előrejelzése
A Tisza jég jelenségeinek előrejelzése 341 IV. A TISZA JÉG JELENSÉGEINEK STATISZTIKAI VIZSGÁLATA 1. A Tisza jégjárásának statisztikai jellemzése a meglevő észlelési anyag alapján A vizsgálatok megindításakor a Tisza jégjárásának statisztikai jellemzését, a jégjelenségek különböző valószínűséggel várható bekövetkezésének meghatározását tűztük magunk elé. Ennek során az alábbi jégjelenségeket különböztettük meg: — a zajlás kezdete, — a folyó beállása, — a jég megindulása, — a jég megszűnése, — a jeges napok időtartama, — az állójeges napok időtartama. Az alábbiakban a vizsgálatoknál alkalmazott módszert és az eredményeket ismertetjük. a) Jégjelenségek valószínűségének becslése eloszlásfüggvények segítségével Az előzőekben bizonyítottuk, hogy a jégjelenségekre vonatkozó észlelési adatok — számértékek — matematikai statisztikai szempontból valószínűségi változóként viselkednek, következésképpen a jégjelenségek valószínűségének becslése eloszlásfüggvények segítségével ugyanúgy elvégezhető, mint más hidrológiai eseményeknél. A hazai műszaki gyakorlatban azonban sajnos még nem terjedtek el azok a szabatos matematikai módszerek, melyek hosszú idejű adatsorok elemzéséhez elengedhetetlenül szükségesek. Másoldalról viszont a felvetődő gyakorlati feladatok megoldása egyre sürgetőbben követeli szabatos, szubjektív hibáktól mentes módszerek alkalmazását. Ennek a hiánynak a pótlására foglalta össze Szigyártó a hosszú adatsorokon alapuló valószínűségbecslések matematikai statisztikai módszereit és általános szempontokat adott a számítások gyakorlati végrehajtására [4, 42]. Szigyártó elsősorban Rényi és Szentmártoni magyar nyelvű [35, 41], továbbá Wald és Wolfovitz [51] angol nyelvű munkájára támaszkodott, illetve szabatos eljárást dolgozott ki az alulról korlátozott eloszlásfüggvények meghatározására, a gyakorlati számítások végrehajtására. Vizsgálataink során mi is az előbb említett irodalmi forrásokra, illetve Szigyártó munkájára támaszkodtunk 2. Tekintettel arra, hogy a hivatkozott irodalom mindenkinek rendelkezésére áll, eltekintünk a különböző matematikai bizonyítások, levezetések ismertetésétől, csupán rövid összefoglalást, áttekintést adunk az alkalmazásra kerülő matematikai statisztikai módszerről. Az előzőekben láttuk, hogy a jégjelenségeket rögzítő számértékek véletlenjellegű ingadozást végeznek, tehát valószínűségi változóként viselkednek. Matematikai szempontból tehát jégjelenségek megfigyelésére végzett észlelések ösz5 Az ismertetendő matematikai statisztikai eljárások alkalmazását, a tanulmány összeállítását dr. Szigyártó Zoltán segítette tanácsaival és ösztönzésével.
