Vízügyi Közlemények, 1968 (50. évfolyam)
2. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók
VÍZHOZAMMÉRÖK KÖRÜZESES IIITELES1TESE BÖRZSÖNYI ANDRÁS 1 A vízgazdálkodás minden ágában felmerül a csővezetékben áramló vízmennyiség (vízhozam, vízszállítás) megbízható és megfelelő pontosságú mérése. A szűkítőelemek (mérőperem, mérőtorok, Venturi-mérő) segítségével végrehajtott mérés előírásai az MSZ 1709 szabványban találhatók. A szabvány szerint végzett mérés a szűkítőelemek szabványos elkészítését követeli meg. A szabványos beépítéshez a csővezetékben elhelyezett idomoktól és szerelvényektől függően, a szűkítőelem előtt és után meghatározott hosszúságú egyenes, zavarásmentes áramlású csőszakaszt kell biztosítani. Ez nagyobb csőátmérők esetén — különösen az újabb szabvány előírásai szerint — komoly nehézséget és költségtöbbletet is eredményezhet. A szabványosnál rövidebb — főleg szűkítőelem előtti — zavarásmentes áramlású csőszakaszok alkalmazása csak a mérőrendszer egyedi hitelesítése révén lehetséges. Hegesztett mérőkönyökök és a hegesztett kivitelű, kúpos konfuzorral ellátott Venturi-mérők alkalmazása — utóbbinál a pontosságot nagymértékben befolyásoló gyártási hibalehetőségek miatt — szintén csak hitelesítés után lehetséges. Minden ííj, nem szabványos kivitelű vízmennyiségmérő berendezés is csak hitelesítés után használható. Szabványosan elkészített és beépített szűkítőelemek esetében is, ha a szabványban közöltnél nagyobb pontosságra törekszünk, a mérőberendezést hitelesíteni kell. Az előbbiek alapján megállapítható tehát, hogy szükséges egy olyan mérőberendezés megvalósítása, amellyel a zárt csővezetékbe épített vízhozammérők hitelesítése kellő pontossággal elvégezhető. A vonatkozó szabványok és az irodalomban [Íj, [2], [3] található adatok szerint az egyes vízmennyiségmérőknél gondos mérés esetén, a relatív középhiba a következő határokon belül változhat: MSZ 269, DIN 1944 (ma is érvényben van) Köbözés súlyméréssel ±0,2% ±0,5% Köbözés térfogattal ±0,3% ±0,8% Szabványos mérőperem mérőtorok, Venturi-mérő MSZ 1709 ±1% ívcső ± 1,5 —( ± 3)% Prandtl-eső ±1% Vízóra ±2% Mérőszárny ±2 — 5% ±1,5% Bukógát, oldalszűkítés nélkül ±1,5% ±1,5% Bukógát oldalszűkítéssel ±2% ±1,5% Az előbbiekből is látható, hogy a köbözéses mérés a legpontosabb, ezért általában ezt használják hitelesítésre. A következőkben részletesen ismertetjük a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézetben 1966-ban üzembehelyezett köbözéses hitelesítő berendezést, és beszámolunk a lefolytatott mérések eredményeiről és tapasztalatairól. 1 Börzsönyi András gépészmérnök, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet tud. munkatársa.
