Vízügyi Közlemények, 1968 (50. évfolyam)

2. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

"258 Illés Gy.—Simó T. 1960-ig 33 millióra emelkedett (vagyis a jelenlegi lakosszám Magyarországénak több mint háromszorosa). Vízellátási szempontból igen számottevő a lakosszám időszakos növekedése is. A nagy nemzetközi turistaforgalom következtében 1965-ben 14 millió külföldi látogatta meg Spanyolország nagyvárosait, partvidéki övezeteit és szigeteit. Az ország szélsőséges magassági tagozódásának megfelelően az éghajlati jellemzők is rendkívül változatosak. A csapadékosság néhol meghaladja az évi 2500 mm-t (pl. északon La Coruna környékén), máshol alig éri el az évi 137 mm-t (pl. délen Almeria vidékén). Az utóbbi 10 évben évente átlagosan 344 309 millió m

3 (kb. 660 mm) csapadék hullott le, 284 000 millió és 444 000 millió m

3 (kb. 560 és 880 mm) szélsőértékek közötti változással. A félsziget belsejében levő tározók évi közepes párolgása 1 m-ben vehető fel. Az ország egyes területeire jellemző hőmérséklet ingadozása is igen nagy, mert pl. Cordobá-ban és Jaen-ben nyáron meghaladja a 45 °C-t, míg Teruel-ben az év néhány napján legfeljebb a 20 °C-t éri el. Az éghajlati jellemzők változatossága következtében nagy esésű folyóik vízhozama is igen nagy mértékben ingadozik. A vízhozamok értékei a szárazideji legkisebb víz és annak ezerszerese között szóródnak. Az ország fő folyói az Atlanti Óceánba torkolló Mino, Duoro, Tajo, Guadiana, Guadalquivir, valamint a Földközi tengerbe ömlő Ebro. ÁLTALÁNOS VÍZELLÁTÁSI HELYZET A spanyol Vízügyi Főigazgatóság vezetőjének szavaival élve a spanyolországi vízellátás helyzetének, feladatainak megítélésénél és vizsgálatánál mindenekelőtt két fontos alapadottságot kell szem előtt tartani : — az egyik a csapadék kis mennyisége, valamint annak térbeni és időbeni szabálytalansága, — a másik az ország gyors gazdasági fejlődése következtében a vízigények fokozódó növekedése. Az első azt jelenti, hogy vízellátási és szennyvízelvezetési berendezéseik gyakran igen drágák. A második azt jelzi, hogy meglevő műveik gyorsan elégtelenné válnak és azonnali bővítésükről kell gondoskodni. Ez a jelenség gyakran mutatkozik és annak fokozottabb ellensúlyozására folyamatosan jó üzemeltetési feltételeket biztosító új műveket kell tervezni és építeni. Éppen ezért a Közmunkaügyi Minisztérium Vízügyi Főigazgatósága révén gondoskodott a Plan Nációnál de Abastecimientos (Nemzeti Vízellátási Terv) kidolgozásáról. A kidolgozás alatt álló Nemzeti Vízellátási Terv fő célkitűzései közé tartozik a vízellátási igények változásának és gyors növekedésének vizsgálata. E célkitűzést a statisztikai adatsorok mélyreható elemzésével kívánják megoldani, hogy rögzíthessék a jelenlegi helyzet jellemzőit és kellő biztonsággal megbecsülhessék a jövőbeni vízigényeket, amelyek a hosszú távra szóló elképzelések kialakításának alapjául fognak szolgálni. Azon a megállapításon túlmenően és azon belül, amely a gyors vízigény növekedést az ország általános gazdasági fejlődésének tulajdonítja, részletesebb elemzés alapján e növekedés okai közé sorolják — a népesség folyamatos fejlődését és állandó mozgását; — a városiasodás folyamatát, amelyet elsősorban a vidék iparba áramlása jellemez, minthogy a nagyobb kényelem irányába való törekvés miatt nagy tömegek települnek be az iparosodott nagy városközpontokba (pl. Madridban 3,44%, Barcelonában 1,80%, a lakósszám évi növekedése); — a „második otthonok" megszervezése iránti törekvést, amelyek a városi lakosság hétvégi pihenését szolgálják és a nagy városokat körülvevő üdülési övezetek kialakulására vezetnek; — az ipar fejlődését, amely igen nagy termelési vízmennyiségeket igényel és ezen felül az új ipari létesítmények szomszédságában olyan településközpontokat teremt, amelyek magasabb életszínvonalat és nagyobb kényelmet biztosítanak, következésképpen erőteljesebb vízfogyasztást eredményeznek; — végül a nagy nemzetközi turistaforgalomból származó, általában hat hónapon át jelentkező, időszakos népességnövekedést.