Vízügyi Közlemények, 1968 (50. évfolyam)

2. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

A cikolaszigeti mellékágrendszer 253 Érdekes megvizsgálni a mellékágak mederváltozását a főmeder szempontjából. Mint számításaink bizonyították, a mellékágrendszerbe jutó víz energiájának jelentős részét olyan mederváltozások létrehozására fordítja, aminek semmi gyakorlati értéke nincs, sőt esetenként káros. A mellékágak vonatkozásában nem jelentkezik és — kivéve a töltéseket veszélyeztető mellékágakat — nem jelentkezett a múltban sem olyan törekvés, hogy az ágrendszerbe érkező víz energiáját valamilyen meghatározott cél érdekében kedvezőbb mederállapot kialakítására hasznosítsák. Ez azt jelenti, hogy a mellékágakba jutó víz munkavégző képessége feleslegesen használódik el. A főmeder esetében már jól körülhatárolt folyószabályozási célkitűzések vannak és különböző szabályozási művek alkalmazásával tudatosan törekednek a mederben levonuló víz munkavégző képességét úgy hasznosítani, hogy a végzett munka egyben a szabályozás célkitűzését is szolgálja. A folyószabályozási művekkel előállítani kívánt állapot tehát annál hamarabb következhet be, minél több energia áll ehhez rendelkezésre és minél többet lehet hasznosítani belőle. Feltehető tehát, hogy a mellékágakba jutó víz energiája jobban hasznosulna, ha azt a folyószabályozás szolgálatába állítanák. Igaz ugyan, hogy a mellékágakba jelentős hordalékmennyiség rakódik le és ezzel némileg csökken a főmeder feltöltődésének üteme, ha azonban figyelembe vesszük a mellékágba jutó víz munkavégző képességét is, és azt, hogy a főmederben összefogott víz hordalékszállító képessége is nő, indokoltnak látszik az a törekvés, hogy az egységes főmeder kialakítása, a felső-dunai mederemelkedés ütemének csökkentése céljából a mellékágakat minél nagyobb mértékben kizárják a vízszállításból. d) A feltöltődés időbeni alakulása Az előzőekben ismertetett térfogatváltozások segítségével módunk nyílt arra is, hogy a cikolaszigeti mellékágrendszer feltöltődésének időbeni alakulását vizsgáljuk. A vizsgálathoz feltételeztük, hogy az 189ß-ban befejezett középvízi szabályozás [1] a mellékágak hordalékháztartásában döntő változást hozott létre. Az átvágások kifejlődése, a meder átrendeződése következtében a feltöltődés üteme kezdetben nagy volt, később a meder emelkedésének megfelelően csökkent, illetve csökken a jövőben is, elméletileg a mellékágak teljes feltöltődéséig. A feltöltődés ütemének vizsgálatánál még egy kérdés merült fel. Az előző számítások során az 1962 — 67. év közötti 5 esztendőre 13 900 m

3/év átlagos feltöltődést kaptunk. Az ezt megelőző 59 év átlagos feltöltődése 61 000 m

3/év. Felvetődik, hogy a feltöltődés ütemének ilyen nagymérvű csökkenése vajon a folyamat természetes velejárója-e, nincs-e benne része az 1962-t követő bővizű időszaknak, különösen az 1965-ös rendkívüli árvíznek. Általánosságban: milyen hatással van egy rendkívüli árvíz, illetve vízbő év a mellékágakra? A már hivatkozott modellkísérlet [4] során arra a megállapításra jutottak, hogy a párhuzamműveken átbukó víz magasságának növelésével a mellékágakba jutó hordalék mennyisége is növekszik. Ebből az következne, hogy nagyvizes időszakban a feltöltődés üteme nagyobb kell legyen. Az előzőekben viszont a mellékágak alsó szakaszának az utóbbi években megfigyelt bővülő jellegére mutattunk rá, ami feltehetően a vízbő, árvizes időszak következménye. Az a következtetés vonható le tehát, hogy a nagyvizes időszakban bejutó hordalék mennyisége nagyobb ugyan és elzárások építésével a mellékágak felső szakaszán visszatartható, az ily módon hordalékszegénnyé vált víz azonban az alsó szakaszokon nagymérvű eróziót okozhat és az ágrendszer egészében a feltöltődés üteme az átlagosnál kisebb lehet. Ez összhangban van az ágrendszer belső átrendeződésével kapcsolatban mondottakkal is. * * * A továbbiakban megkíséreltük a feltöltődési folyamat matematikai megközelítését. A feltöltődés mint ismeretes egy időben csökkenő intenzitású folyamat, amely valamilyen határértékhez (a teljes feltöltődéshez) tart. Ügy találtuk, hogy — célszerűségi szempontokat is figyelembe véve — a jelenség leírására a y — = l-e-» (1) •о 8*