Vízügyi Közlemények, 1968 (50. évfolyam)
2. füzet - Kienitz Gábor: Vízgyűjtők rendszervizsgálata és a belvízjelenség
"1228 Kienitz Gábor Ezeknek a módosításoknak a figyelembevételével egy belvízöblözetnek, mint hidrológiai rendszernek az általános alapegyenlete a következőképpen írható fel: x=^- + qi + q P+q Sz (13) amivel kapcsolatban kutatásaink elsődleges célja az S(t) belvizmennyiség-függvémj, másodlagos célja pedig a q t(t) elfolyási fiiggvéng meghatározása. Míg az első az egész összetett belvízjelenséget oly módon jellemzi, hogy megszabja az összes szükséges belvízrendezési tevékenység irányát, a második kizárólag a levezetőmüvek méretezése szempontjából irányadó. A két függvényt — (11) és (13) — együttesen belvíz-függvényeknek nevezve megállapíthatjuk, hogy a belvízzel kapcsolatban a hidrológus feladata ezeknek az előállítása. Mielőtt rátérnénk a belvíz-fiiggvények előállítási problémáira, az S belvíz eredetére vonatkozóan szükséges még a következőket megjegyezni. Síkvidéki vízgyűjtőink túlnyomó részén közvetlenül a csapadékból (eső, hólé) keletkezik, és mély talajvízállás mellett, a fedőréteg kedvezőtlen vízgazdálkodási sajátságai miatt jelenik meg (a felszínen és a fedőrétegben). Vannak azonban olyan síkvidéki vízgyűjtőink is, ahol a megemelkedett talajvízszín telíti a fedőréteget, illetve ez maga jelenik meg felszíni vízként is. A (13) egyenlet mindkét fajta belvíz előfordulása esetén érvényes, csupán a megoldás során kell a területre jellemző viszonyokat figyelembe venni. 2. A belvíz általános alapegyenletének megoldása Megállapíthatjuk, hogy a belvízzel kapcsolatos rendszervizsgálat elvileg a jelen tanulmány első részében osztályozott vizsgálati módszerek bármelyikével megoldható, de az eredmények tekintetében a fentebb részletezett kívánalmakat kell szabnunk, azaz mind a belvízmennyiség-, mind pedig az elfolyási-függvényekre szükségünk van. Azokat az eljárásokat, amelyek csupán az egyikre nézve szolgálnak felvilágosítással, a belvízrendezéssel szemben támasztott korszerű követelmények folytán nem tekinthetjük elégségeseknek. Szerző az alábbiakban egy olyan időinvariáns lineáris rendszerszintézist mutat be, melyet a belvízrendszerek működésének leírására, a keresett belvíz-fiiggvények előállítása érdekében dolgozott ki. Ezt a megközelítési módot azért választotta, mert e kutatási terület viszonylagos feltáratlansága véleménye szerint ma még nem indokolja magasabb rendű vizsgálati mód keresését, noha a fejlődés útja kétségtelenül ez lesz. 3. A belvízrendszer fizikai modelljének leírása Egy belvízrendszer működésének az elemzésénél célszerű a belvíz kiürülésének folyamatát részekre bontani. Azt tapasztaljuk ugyanis, hogy az egyes kiürülési fázisok fizikai folyamatai egymástól eltérő jellegűek, de ezen kívül végbemenetelük időtartamai is naggságrendileg eltérnek egymástól. Mint minden fizikai jelenség részekre bontása, természetesen ez a felbontás is bizonyos torzítással jár, azonban ez a hatás nem jelentős, ha az egyes fázisokat tudjuk egymáshoz csatlakoztatni. A kiürülési folyamat az elfolyó belvíz területi összegyülekezésének alapján bontható fázisokra, amelyek a következők: 1. fázis. Az egészen sík területek is felbonthatók bizonyos elemi, négyzetméter nagyságrendű vízgyűjtőkre, amelyekben a csapadék hatására valamely, saját