Vízügyi Közlemények, 1968 (50. évfolyam)
2. füzet - Bogárdi István-Némethy László: Töltések árvízi terhelése
Töltések árvízi terhelése 215 Az árvízi terhelés bevezetésével és az előző fejezetben ismertetett számításával tulajdonképpen a kritikus árhullámot — árvízszintet és árvíztartósságot — egy jellemző értékkel javasoljuk helyettesíteni. Nyilvánvaló ugyanis, hogy az árvízszint és az árvíz időtartama nem független egymástól, így összetartozó valószínűségük meghatározása nem egyszerű feladat. A továbbiakban olyan hipotéziseket állítunk fel, amelyekből következik, hogy az árvíz okozta káros hatások és az árvízi terhelés között egyértelmű kapcsolat van. A kapcsolatok elméleti vagy kísérleti meghatározása további részletes kutatásokat igényel. Tulajdonképpen tehát az árvízvédelmi kutatási program alapjait szeretnénk tisztázni. Ismeretes, hogy árvizek során a töltés környezetében a következő káros jelenségek léphetnek fel: — átázás, a töltés állékonyság csökkentése, — fakadóvizek, csurgások, — buzgárképződés, — hullámverés. A töltéstest átázása hazai viszonyaink között letöbbször a laza fedőrétegen keresztül alulról és a töltésen keresztül oldalról történik. Nem szorul bizonyításra az a tény, hogy mind a vízállással, mind az árvíz időtartamával arányosan növekszik az átázott töltésrész. Valószínűnek látszik tehát, hogy a vízállás — idősor bizonyos szint feletti területe — azaz az árvízi terhelés — és adott töltésben az átázott területrész között összefüggés mutatható ki. Az átázás mértékét jellemezni lehetne például az átázott és a teljes töltés—keresztmetszet viszonyával. Adott méretű és anyagú töltés esetén, mind a tervezés, mind a közvetlen árvízvédekezés szempontjából nagy jelentőségű lenne, ha ismernénk a különböző árvízi terhelések esetén kialakuló fenli átázási viszonyszámot. Megköthetjük például a kiépítés, vagy erősítés szempontjából mértékadó valószínűségű árvízi terhelést (pl. 1%-os) és akkor az adott geológiai és talajmechanikai viszonyok ismeretében meghatározhatjuk a várható átázási viszonyszámot. Ez felvilágosítást nyújtana arról, hogy a töltéstest hányad részén kell az átázás miatt módosított talajfizikai jellemzőket figyelembe venni, s így közvetlenül befolyásolná a töltés méreteit (talpszélesség, rézsűhajlás stb.). Természetesen meglevő töltéseinket is ellenőrizni lehetne ezzel a módszerrel átázás szempontjából. Fakadóvíznek tekintünk minden olyan vizet, amely a töltés mentett oldalán szivárgás révén a felszínre kerül. Függetlenül attól, hogy a szivárgás a töltésen vagy az altalajon keresztül megy végbe, a permanens szivárgó vízhozam egyenes arányos az általunk (h — hj)-e 1 jelölt vízállással: (8) (9) Egy árvíz során átszivárgó összes vízmennyiség:
