Vízügyi Közlemények, 1968 (50. évfolyam)

2. füzet - Déri József: Az elektronikus számológép és a vízimérnök

186 Déri József A gépi kód használata nehézkes, a feladatnak a gép számára érthető módon történő megfogalmazása igen hosszadalmas, időigényes és sok ügyességet megkívánó munkát jelent. Hátránynak számít az is, hogy a gépi kód géptípusonként változik [10]. A programozási mód korszerűbb változatának — a szimbolikus programozási nyelv — kialakításánál következetesebben figyelembe vették és hasznosították a gépnek azt a tulajdonságát, hogy logikai műveletek végzésére is képes. így olyan programozási nyelveket alakítottak ki, amelyek igen hasonlatosak a szokásos matematikai írásmódhoz, így megtanulásuk és alkalmazásuk könnyű. A matematikai nyelvet kiegészítették folyamatnyelvvel, amely lehetőséget nyújt az aritmetikai számítások csoportosítására és meghatározott műveletek megismétlésére; így olyan nyelvet kaptak, amely tökéletesen alkalmas számítási feladatok műveleti folyamatának leírására. A legcélszerűbb szimbólikus programozási nyelveket nemzetközileg is elfogadták és tökéletesítették. A programozási nvelvek ma legelterjedtebb és legkorszerűbb változatai az ALGOL-60, a FORTRAN és a COBOL. Az ALGOL-60 a nyelvcsalád legújabb, nemzetközileg elismert tagja [7]. A FORTRAN-nal együtt elsősorban bonyolult tudományos és műszaki vonatkozású matematikai feladatok program-nyelve. A COBOL programozási nyelvet elsősorban statisztikai elemzések és adatfeldolgozási problémák megfogalmazására használják. Az utóbbi időben a hidrológiai és vízépítési számítások elvégzésére alkalmas szimbólikus programozási nyelvnek, a HYDRO-nak elméletét is kidolgozták, vagyis egy olyan nyelvet, amelynek utasításai és adatai sajátosan a vízgazdálkodás területének igényei szerint készültek. Ez magában foglalja a csapadékvizsgálatoknak, az árhullámkép elemzésnek, a szabadfelszínű vízfolyások hidraulikájának, a folyószabályozásnak és a harmonikus analízisnek problémakörét [8]. IIa egy ilyen univerzális szimbólikus programozási nyelv és egy adott gép utasításrendszere közötti ún. fordítóprogramot egyszer kidolgozták, akkor elvileg bármilyen feladat univerzális nyelven felírt programját a gép saját nyelvére lefordítja így további programozás nélkül megoldhatóvá válik a feladat. b) A számológép alkalmazásának feltételei A számológépek ismert előnyei csak meghatározott feladatok elvégzésekor jelentenek gazdasági előnyt. Az elvégzendő feladatnak a gép számára „érthetővé tétele" a gép típusának megfelelő formában meghatározott számítási program összeállítását jelenti, ami igen időigényes és sok szellemi energiát köt le. A gép alkalmazása tehát csak bonyolult, időigényes és sok további szellemi energiát igénylő számítások elvégzése esetében térül meg [58]. A programban feldolgozott számadatok és utasítások bevitele a gépbe a program összeállítása mellett egyik legidőigényesebb emberi tevékenység (amit egyszerűen gépen kívüli tevékenységnek neveznek). Célszerű tehát, hogy a gépben végzendő számítás viszonylag sok műveletből álljon, mert így kedvezőbbé válik a gépen kívüli és a gépben végzett munka aránya, vagyis kifizetőbbé válik a gép alkalmazása. A számadat gépbevitele annyi időt vesz igénybe, mint a billentyűs, közönséges asztali számológép esetében. Tehát a gépben a számadatok első felhasználásához hozzávetőleg olyan és annyi munka szükséges, mint kis számológép esetében.