Vízügyi Közlemények, 1968 (50. évfolyam)

2. füzet - Déri József: Az elektronikus számológép és a vízimérnök

Az elektronikus számológép 181 huzamosan kötött ellenállás segítségével megvalósítható az állandóval való szorzás esete. Tekintettel arra, hogy az erősítő bemenő rácsára csak elhanyagolható áram jut: í-l«í'

0

> í

L és i

0 értékei: U

x—b

b U

b—U 1

= '' 1°

=~rT ( ) íj-et és í

0-t egyenlővé téve, u

r-u

b _u

b-u «1 (2) egyenletet kapjuk. Mivel К értéki í/ftRiO értéket írhatunk, így Mivel К értéke mellett U

b elhanyagolható 1LJ

b — — —

!, a (2) egyenletbe U—^U U~ R

l L

l Az állandó szorzó értéke tehát — ~- . A kimenő feszültségre (U) a kapcsolás után a bemenő feszültségnek ~ -szeresét kapjuk. Pl. R

0^R

1 esetében - 1-nél nagyobb számmal való szorzás művelete \

Ri ) végezhető. Összegezés Összegező hatást úgy érhetünk el, hogy az összeadandókat párhuzamosan kapcsoljuk a számológép áramkörének bemenetére. Ebben az esetben a kimenő feszültség (C7) az egyes bemenő feszültségek összegeként jelentkezik. Az összegezés általános áramkörét a 2c ábra szemlélteti. Integrálás A 2d ábra az integráló műveletek erősítő kapcsolási vázlatát mutatja be. Ha az R

0 ellenállást az ábra szerinti С kondenzátorral helyettesítjük, integráló áramkört kapunk. A kondenzátoron átfolyó i

0 áramerősség i

0=C(U

b+U), (3) ij-et és í

0-t a (2) egyenlethez hasonló módon egyenlővé téve b\~U

b R =C(U

b-U) egyenletetet kapjuk.