Vízügyi Közlemények, 1968 (50. évfolyam)

2. füzet - Déri József: Az elektronikus számológép és a vízimérnök

178 Déri József nak egyes funkciói, vagyis a közvetlen számítási feladatok mellett irányítástechnikai problémák megoldásához is használhatók [2]; például műszaki rajzi munkára alkalmas gépek önálló irányítását is ellátják a kidolgozott programnak megfelelően. Később ráterelődött a figyelem a technika és az élő rendszerek irányítottságában jelentkező tényleges hasonlóságra. Az új szemlélet eredményeként kialakult az irányítás legáltalánosabb tudománya a kibernetika [2]. Kétségtelen, hogy az emberi agy és a számológépek munkája között bizonyos analógia áll fenn, azonban mindig az ember az, aki felismeri a tennivalókat, a gép alkalmazhatóságát (a kijelölt feladat elvégzése), továbbá az ember képzeli el a megoldást, és dolgozza ki a számítási programot [4], a gép csak a programban meghatározott munkát végzi el. Amig az ember maga végezte el — önmagának egyszerűsítő feltételeket szabva — e munkát, agyi tevékenységet is kifejtett. Általánosabb értelemben az elektronikus számológépeknek az a felentőségük, hogy az agymunkának az előbbiekben említett részét is átveszik az embertől és azt adott feltételek mellett jobban elvégzik, mint az ember. A legjobb, legtöbb — írja Neumann János — amit tehetünk az, hogy felosztjuk az összes folyamatokat olyanokra, amelyeket a gépek, és olyanokra, amelyeket az emberek tudnak jobban elvégezni; ezután kidolgozunk olyan módszereket, amelyekkel a kettő összekapcsolható. Ma ennek a folyamatnak a legelején tartunk [5]. Az elektronikus számológépek közvetlen gyakorlati jelentősége az, hogy a számológéppel a feladatot felismerő és az ellenőrző tevékenységet végző ember, valamint a vizsgálat tárgya közé egy olyan „okos segédeszköz" került [6] (1. ábra), amely az automatizálás lehetőségeinek ugrásszerű megnövekedésével jelentős menynyiségű emberi (fizikai és szellemi) energiát szabadít fel, továbbá az, hogy az eddig gazdaságosan el nem végezhető vizsgálatok (gazdaságossági vizsgálatok, optimális megoldások kiválasztása) alapján a számológép alkalmazásával a termelékenység és a munkaerő takarékosság jelentősen javítható [7]. Az 1. ábrát szemlélve kitűnik, hogy az ember a számológépet nem csupán közvetlen számítási feladatok elvégzésére programozhatja, hanem például gyártási folyamatok irányítására és ellenőrzésére. A számológép tehát nem csak az embertől, hanem ellenőrző- és mérőműszerektől is kaphat a programnak megfelelő utasítást 1. ábra. Az ember, a számológép és a vizsgálat tárgya közötti kapcsolat Fig. 1. Relationship between man, computer and subject of analysis Рис. 1 Связь между человеком, вычислительной машиной и предметом изучения