Vízügyi Közlemények, 1968 (50. évfolyam)

2. füzet - Joó Ottó: A nyugat-magyarországi melioráció

154 Joó Ottó támogatása mellett. Eredményeiket az alábbiakban ismertetem a kutatók forrásmunkái nyomán [1, 2]. 1. Л melioráció alapjai A nyugat-magyarországi meliorációs munkák alapjait főleg a szentgyörgyvölgyi kísérleti telepen 1954—62 között határozták meg. Az elvégzett kísérletek részletes leírása a szakirodalomban [2j megtalálható. 400 négyszögöles parcellákon végzett összehasonlító vizsgálatokkal megállapították, hogy az „őrségi" talajokon kielégítő vízrendezéssel egybekapcsolt mechanikai, kémiai és biológiai javítással jó termések érhetők el. A leginkább hatásos és gazdaságos mechanikai talajjavítást az eketalp túrásával, mélylazítással és vakonddrénezéssel tudták elérni. Javasolták a CaC0

3 hiány meszezéssel történő egyidejű megszűntetését. A réteken és legelőkön a meszezés egymagában is 1/3-al növelte a termést. Kellő műtrágyázással a hatás megkétszereződött. A költséges mechanikai és kémiai javítással elért telkesítés tartósításához, hatékonyságának fokozásához biológiai javítás is szükséges: a szervesanyag gazdálkodás, tápanyagellátás, talajélet fellendítése. Az eddig alkalmazott bakhátas művelést csak a megfelelően előkészített és végrehajtott komplex beavatkozás után lehet felszámolni. A területen alkalmazandó szántás mélysége 15—20 cm, az altalajtúrásé 20—30 cm, a mélylazításé 40—50 cm, a vakonddrénezésé 55—70 cm. A mélylazítást és vakonddrénezést 3—3 m-enként szimmetrikus eltolással egymással párhuzamosan végezték. A vakonddrén átmérője 7 cm volt. A vakonddrénezés élettartamát 10 évre, a mélylazításét 6 évre becsülték. A megfelelő költségtényezőket 800 Ft/kh, ill. 600 Ft/kh-ban állapították meg. A javasolt melioráció hatásai rendkívül összetettek. Egyes elemeinek alkalmazása máig is sok vitára ad alkalmat. így hatásaik részletesebb ismertetése szükséges. 1. ábra. A melioráció területe Fig. 1. Area affected bg melioration Abb. 1. Das Meliorationsgebiet