Vízügyi Közlemények, 1968 (50. évfolyam)
2. füzet - Zboray Károly: A folyószabályozás időszerű kérdései
A folyószabályozás 151 téziséből önmagától előáll az ágazati célkitűzésekhez szükséges eredmény. Arról azonban, hogy az alapjelenségeket összefoglaló szintézist, vagyis a folyószabályozás céljait szolgáló alkalmazott és fejlesztő kutatásokat ki végezze el, nem igen esik szó. Kétségtelen, hogy a szakágazat eredményes tevékenységéhez elsősorban a szakterületet ismerő, jól képzett specialistákra van szükség. Senki sem vitathatja, hogy a vízgazdálkodás fejlődése fokozott követelményeket állít a szakágazat elé, hiszen a 20 év alatt 4,5-szeresére növekvő vízigény több mint 70%-át — 650 m 3/s-ot — a folyóknak kell biztosítani. Ez az igény csak úgy elégíthető ki, ha a folyószabályozás biztosítani tudja a szükséges feltételeket saját területén. Nyilvánvaló, hogy ezeknek a feltételeknek a kielégítése elsősorban több és jobban képzett szakembert igényel. Felvetődhet a kérdés, miért nincs a szakágazat területén megfelelő számú és képzettségű szakember. Ebben több ok is szerepet játszik, de az elsődleges feltétel az, hogy a folyószabályozás nem volt és ma sincs súlyának megfelelő helyen a vízgazdálkodásban. Sok esetben más — újabb — ágazati célkitűzések szorítják háttérbe, melyek jelentős anyagi eszközöket és szellemi kapacitást kötöttek le a vízgazdálkodáson belül is. Nyilvánvaló, hogy a szakágazat háttérbe szorulása kedvezőtlen hatással volt szakemberellátottságára és a kutatásra is. Arra a kérdésre, hogy változtak-e a folyószabályozás feladatai, csak az lehet a válasz, hogy a múlt században kialakított koncepció érvényben tartását valóban megköveteli az a felismerés, hogy ezek az elvek mindaddig helyesnek bizonyultak a gyakorlatban, amíg a kialakításuknál figyelembe vett feltételek meg nem változtak. Számos példát lehetne felhozni, hogy a vízgazdálkodás fejlődése nem csupán a folyószabályozás ismert feladatait növeli, hanem új feladatokat is vetít a folyószabályozás felé. Ez a megállapítás azonban önmagában kevés, fel is kell készülni az új feladatok végrehajtásához. Le kell szögezni, hogy bővült és a jövőben tovább bővül a folyószabályozás feladatköre. Ennek elismerése nem az eddig végzett feladatok lebecsülését, hanem éppen azok fontosságát húzza alá, hiszen sok esetben pontosan a megváltozott körülmények miatt lesz nehezebb a víz, jég és hordalék kártétel nélküli levezetése. Gyakran hangoztatnak — jelentős gyakorlattal rendelkező szakemberek is — olyan véleményt, hogy a folyószabályozási művek hatását ma már nem, vagy „csak az öregek bemondása alapján" lehet értékelni. Ezzel nehezen lehet egyetérteni. Mindenki előtt ismeretes, hogy a folyószabályozási müvek hatása nem máról holnapra jelentkezik. Igen sok esetben évek, vagy évtizedek telnek el, amíg egyértelmű választ kapunk arra, hogy a szabályozás eredményes volt-e vagy nem. Azt ma már senki sem vonja például kétségbe, hogy a kismintakísérletek jelentős segítséget nyújtanak a folyószabályozásnál, ennek ellenére a természetben létrehozott 1:1 modell megfigyelését legtöbb esetben elhagyagolják, pedig a szabályozási művek hatásának vizsgálata alapján viszonylag kis költséggel a kismintakísérleteknél is értékesebb információkat kaphatunk. Szeretném felvetni még a folyónyilvántartás kérdését is. A folyónyilvántartás ma az időszakosan végzett folyófelvételekre támaszkodik. Már pedig a 30 — 40 évenként végzett vízrajzi felvételek — állapotrögzítések — nem tekinthetők teljes értékű folyónyilvántartásnak. Intézményesen kellene gondoskodni arról, hogy minden, a folyó életébe történő beavatkozás, a meder időbeli változása folyamatos nyilvántartásba kerüljön, mégpedig nem vízügyi közigazgatási határok szerint, hanem egységesen, minden folyóra. Ha ilyen nyilvántartást valósítottak volna meg 100 vagy 50 évvel ezelőtt, ma olyan ismeretanyag állna rendelkezésünkre, melynek segítségével igen sok feladatot tudna a szakágazat korszerűbben és hatékonyabban megoldani. SZILÁGYI JÓZSEF mérnök, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet tud. főosztályvezetője Zboray Károly tanulmányának alábbi gondolatához kíván kapcsolódni: „Véleményem szerint ... a folyószabályozás alapvető feladatai nem újak, csupán arról van szó, hogy azokat a korábbi helyzethez képest változott körülmények között kell végrehajtani." Ha ezeket a megváltozott körülményeket vizsgáljuk, azok határozottan két csoportba sorolhatók. Az egyik csoportba azok a változások tartoznak, melyek megváltoztatják a folyók vízjárását, de nem befolyásolják az eddig alkalmazott folyószabályozási módszerek és művek alkalmazhatóságát. A másik csoportba
