Vízügyi Közlemények, 1968 (50. évfolyam)

2. füzet - Zboray Károly: A folyószabályozás időszerű kérdései

A folyószabályozás 149 (». A fejlesztés alapfeltételei A folyószabályozás előbbiekben vázolt fejlesztési célkitűzéseinek megvalósítása nem csupán pénzügyi fedezet kérdése, hanem egyidejűleg a technológia korszerűsítését szem előtt tartva biztosítani kell a folyószabályozási tevékenység ellátásához szükséges anyagi, felszerelési és személyi feltételeket. Az ezekkel kapcsolatos időszerű kérdések az alábbiakban foglalhatók össze — megjegyezve, hogy az előadandók szerint egyes vonatkozásokban az utóbbi évek során már történt ugyan előrehaladás, de az elért eredmények még korántsem kielégítők. A folyószabályozás legfőbb építési anyagát, a vízépítési terméskövet szolgáltató kőbányák tekintetében a helyzet a múlthoz képest kedvezőbbé vált, amennyiben a dunabogdányi és a tokaji kőbánya 1965-ben visszakerült a vízügyi szolgálat kezelésébe. A két kőbánya termelési kapacitása — évi 270 0001, illetve 110 0001 — azonban már a jelenlegi dunai, illetve tiszavölgyi igényeinket sem elégíti ki, emellett a dunabogdányi bánya kőanyagminősége — darabnagyság és a meddőanyag elválasztása tekintetében — jogosan kifogásolható. Szükség van tehát a két kőbánya sürgős fejlesztésére, korszerűsítésére. Ugyancsak a kőellátás kérdéséhez tartozik a vízügyi szervek hajóparkjának fejlesztése, részben önjáró uszályok, részben hagyományos vontatott uszályok beszerzése útján. Egyútal általánossá kell tenni a hajóba való köberakás és a kirakás, ill. beépítés gépesítését, az eddig csak a dunai vízügyi igazgatóságoknál alkalmazott módszerek és munkaeszközök tökéletesítésével. Hasonló fontos feladatot jelent a folyami kotrópark megkezdett fejlesztésének erőteljesebb folytatása, valamint medertisztító daruk és markoló kotrók beszerzése. Jelenleg a vízügyi szolgálat 1 db 1200 LE-s, 9 db 600 LE-s és 3 db 300 LE-s jégtörő hajóval rendelkezik, melyek a hajózási idényben vontató szolgálatot teljesítenek. A még beszerzendő 1 db 1300 LE-s nagy jégtörő hajón kívül a kisebb folyókon üzemeltethető 1 m merülésű 100—200 LE-s és 0,5—0,6 m merülésű — közúton is helyszínre szállítható — 80 LE-s kis jégtörő hajók típusának kialakítására és megfelelő számban való beszerzésére tett intézkedések végrehajtását meg kell gyorsítani. A hajóútkitűzés fontos feladatát is a szakágazat irányítja. A kitűzőhajók és maga a kitűzés módszerei korszerűek, ezt a nemzetközi hajózás illetékes szervei is elismerik. Az új hajóútkitűzési jelek alkalmazására 1968-ban történő áttérés egyúttal további fejlesztési feladatokat is jelent. A szabályozási müvek típusai és anyaga tekintetében világszerte kevés a változás. A terméskő helyettesítésére folynak ugyan kísérletek, de általanosan alkalmazható módszerek eddig nem alakultak ki. A betonkészítésre alkalmas kavicsos mederanyagú folyószakaszokon eddig is alkalmazott és bevált műM-anyagú szabályozási művek építését a cementhiány korlátozza. — Fontos fejlesztési feladat a balatoni partvédőmüvek korszerű, olcsó, előregyártott elemekből álló szerkezetben való megoldása. Az eddigi kísérletek és a meghirdetett pályázatok nem hozták meg a kívánt eredményt. A hullámterek rendezése tekintetében eddig csak néhány kezdeti lépés történhetett meg a hidak környezetének és a parti sávok fáktól, bokroktól való megtisztítása révén. Az 1006/1962 (III. 10.) Korm. határozat végrehajtási utasításának tervezetében a f. évben végre létrejött a megegyezés az Országos Vízügyi Főigazgatóság és a Mezőgazdasági és Élelmezési Minisztérium között, így a gyakorlati végrehajtás előreláthatólag rövidesen megkezdődik.