Vízügyi Közlemények, 1968 (50. évfolyam)

2. füzet - Zboray Károly: A folyószabályozás időszerű kérdései

146 Zboray Károly tésén túlmenően a folyó mentén jelentkező különböző vízhasznosítási igények kielégítését."

2 A múlt században végzett nagy folyószabályozási munkák értékelésénél rámutattam arra, hogy elődeink már akkor is tudatában voltak a vízhasznosítások jelentőségének és szükségességének, és a megvalósítás sorrendjét is helyesen határozták meg, amikor elsősorban a vizek kártételeinek megszüntetésére és a hajózási viszonyok megjavítására törekedtek. Ennek a múlt században kialakított koncepciónak érvénybentartása — véleményem szerint — nem a konzervatívizmusnak tudható be, hanem annak a felismerésnek, hogy az említett elvek a gyakorlatban helyesnek bizonyultak. Ami pedig a különböző vízhasznosítási igények jelentkezését, majd fokozódását illeti, ezek kielégítése az egyszerűbb közvetlen vízkivételektől eltekintve a folyók esetében általában komplex célú duzzasztómüvek építése és üzeme útján történik. Ezeknek a nagymütárgyaknak — vagy azok sorozatának — létesítése a népgazdaság szemszögéből tekintve valóban a folyóknak meghatározott vízhasznosítási célokból való szabályozását jelenti ugyan, de szakágazati szempontból mégsem minősíthető folyószabályozási tevékenységnek. Ezt az állítást nemcsak azért tartom elfogadhatónak, mert a vízlépcsők létesítését nem a folyószabályozási ágazat kezdeményezi, tervezi és építi, hanem azért is, mert megépítésük a folyószabályozás alapvető feladatainak végrehajtását főleg a hordalék és jég levezetése tekintetében inkább nehezíti, mint könnyíti. Természetesen mindezzel távolról sem akarom azt mondani, hogy a duzzasztóművek létesítését a folyószabályozók ellenzik, vagy ebben a vonatkozásban érdektelenek, hanem csupán arra kívánok rámutatni, hogy míg a folyószabályozási tevékenység során a folyó természetéhez igyekszünk alkalmazkodni, addig ezeknek a nagyműtárgyaknak építése viszont a folyó életébe való erőteljes mesterséges beavatkozást jelent. Az ilyen jellegű nagyszabású munkákat tehát a tervezéstől kezdve a megvalósításon át az üzemig a folyószabályozási szakembereknek abban a tudatban kell elősegíteni és a szakágazati követelményeket érvényre juttatni, hogy az eddigi folyószabályozási koncepciót továbbra is elfogadva a mesterséges beavatkozással lényegesen megváltoztatott körülmények ellenére is gondoskodnunk kell a víz, a hordalék és a jég kártétel nélküli levezetéséről. A folyószabályozás alapvető feladatai tehát nem újak, csupán arról van szó, hogy azokat a korábbi helyzethez képest változott körülmények között kell végrehajtani, továbbá arról, hogy minél nagyobb a gazdasági fejlődés, annál inkább növekednek a folyószabályozás ismert feladatai. Természetesen a munkamódszereket lehet és kell is változtatni, mert be kell ismernünk, hogy sok tekintetben ma is érvényes Dégen Imre vízügyi főigazgatónak 1960-ban tett megállapítása, hogy „a folyamszabályozás vízgazdálkodásunk egyik legnagyobb hagyományú szakágazata — kivéve az építési technológiát, ami rendkívül elmaradott." Ezeknek az érveknek és gondolatoknak ismertetése után a folyószabályozási feladatok értelmezése szerint a folyószabályozás célja a medernek olyan módon való kezelése, hogy az képes legyen a vizet, a hordalékot és a jeget kártétel nélkül a vízhasznosításnak megfelelő körülmények között levezetni. 2 Részletek Csorna .Jánosnak a Magyar Hidrológiai Társaságban 1904 áprilisában elhangzott ,,Л folyó szabályozás új feladatai" című előadásából.