Vízügyi Közlemények, 1968 (50. évfolyam)

1. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

ÚJ MÓDSZEREK A PA RTRIZTOSÍTÁSH A N Ismerteti: HAZSLINSZK

Y TAMÁS IRODALOM Indermaur, R. : Grünverbau im Strassenbau Strasse und Verkehr 1964. Okt. Praun, G. : Eine neue Uferschutzbauweise Österreichische Wasserwirtschaft 1966/7—8. Roitinger, R. : Pouziti na stavbách vodnich dél na rece Ënns Inzenyrské Stavby 1966. július. Vanicek, V. : Stabilizace svahu asfaltem a rost» linami pri vodohospodarskych upravach. Vodni hospodarstoi 1966. VI. Az utóbbi években külföldön a korszerű part- és rézsűbiztosításban újból jelentős szerepet kapott a növényzet. A növényi építőanyagoknak a műszakiakkal szemben óriási elónye az olcsóság és megfelelő ápolás mellett a szinte örökéletű hatásosság. Egyetlen hátránya, hogy a növény telepítésétől a védőhatás kialakulásáig több-kevesebb időnek kell eltelnie, s ez idő alatt nemcsak a védőszerepet nem látja el, hanem sok esetben maga is védelemre szorul. Ezért egyre jobban elterjed a műszaki és biológiai építőanyagok együttes alkalmazása, ahol a műszaki védelemnek csak a növényzet megerősödéséig van szerepe. Az alábbiakban ezekből a módszerekből ismertetünk néhányat. 1. Üj, kombinált partbiztosítási módszert dolgoztak ki az ausztriai Altenmarkt-i vízerőmű építésével kapcsolatban. Az Enns vizét hasznosító erőmű 1960-ban lépett üzembe. Az erőmű alatti folyószakaszon a partot és a töltésrézsűket hagyományos módszerekkel (kőszórással és füvesítéssel) biztosították. Az ugyanezen év decemberében levonult árvíz azonban súlyosan megrongálta az új műveket. A károk helyreállítására olyan olcsó építésmódot kerestek, amely amellett, hogy a természetvédelmi kívánalmaknak is megfelel, rugalmas szerkezete révén utánaenged az alámosásoknak, de megfelelően ellenáll a katasztrofális árvizeknek is. A kérdést műszaki és biológiai építőanyagok kombinációjával oldották meg. A partbiztosítást dróthálós kőhengerre támaszkodó kőpaplannal végezték ( 1. ábra). Á háló 3,5 mm vastag, rozsdaálló huzalból készült. A kívánt alakúra kiszabott dróthálót a helyszínen töltötték meg kaviccsal, szorosan, nehogy a víz, különösen a hullámverés hatására a kövek megmozduljanak és az egyes elemekben üregek alakuljanak ki. A kb. 15 cm vastag kavicspaplanokat méterenként dróttal — a vattapaplanokhoz hasonlóan — átvarrták. A kőpaplanok elhelyezésére 1:2 hajlású, vagy ennél laposabb rézsűt kell kialakítani. A paplanok felső szélét erős cövekekkel rögzítik, hogy árvíz idején meg ne csúszszanak. A lábazati kőhengerek legalább 50 cm átmérőjűek, kb. félig besüllyesztik 1. ábra. A dróthálós partbiztosítás vázlata