Vízügyi Közlemények, 1968 (50. évfolyam)

1. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

Szilvássy Z.: A Rajna—Majna—Duna-csatorna 127 ezzel két különböző hosszú kamra kialakítását tették lehetővé, amelyeket a forgalom igényei szerint működtetnek. A tulajdonképpeni csatornán a zsilipkamrák szélessége ugyancsak 12 m. Hosszuk mindössze 190 m, ennek ellenére lehetővé teszik két európai típusú, 80 m hosszú hajó, vagy nagy tolt hajóvonat átzsilipelését. A felvonókat vagy emelőműveket is úgy fogják méretezni, hogy ne kelljen a tolt hajóvonalakat megbontani. A csatornán levő zsilipek takarékmedencés megoldással épülnek, ami mintegy 00%-os vízmegtakarítást tesz lehetővé. A Hausen és Bamberg közötti bögék kivételé­vel, amelyeket közvetlenül a Regnitz táplál, a vizet szivattyúzással biztosítják. Minden egyes vízlépcsőben szivattyútelepet létesítenek megfelelő teljesítőképességgel, hogy a hajózáson kívül a mezőgazdaság és az ipar vízigényeit is ki tudják elégíteni. A Duna Kelheim és Regensburg közöt­ti szakaszán a zsilipeket a csatornán levők­kel azonos méretekkel (12x190 m) épí­tik ki. A Regensburg és Vilshofen közötti sza­kaszon építendő 5 új zsilipet 230 m hosszal és 24 m szélességgel irányozták elő a Kachlet és Jochenstein vízlépcsők zsilipéi­hez hasonlóan, tekintettel a Dunán jelen­leg még nagy számban közlekedő hajóvo­natokra. A víziutat keresztező hidakat lehetőleg egyetlenegynyílásúra tervezik. A Majnán az űrszelvény magassága 6,40 m, a csator­nán 6,0 m, míg a Dunán 8,0 m, a Duna­bizottság javaslatainak megfelelően. A Bemberg és Forchheim kikötő kö­zötti új csatornaszakasz (3. ábra) a Regnitz jobb oldali ágát követi és egyszersmind meg­oldja annak árvízproblémáit is. A csatorna a Majnából az új, 7 m duzzasztást biztosí­tó Viereth Vízlépcsőnél ágazik ki. Az első bögében nagy mennyiségű kotrási mun­kákkal biztosították a hajózási mélységet és Bamberg város mentén négy híd alatti áthaladást. A 11 m magas Bambergi vízlépcső­nél 3 takarékmedencés zsilipen (4. ábra) keresztül jutnak a hajók a következő 5 km hosszú bögébe, ahol a szivárgási vesztesé­gek csökkentésére aszfalt és Hydraton szi­getelést (5. és 6. ábra) alkalmaztak. A Strul­lendorfnál épített 7,40 m emelőmagasságú takarékmendencés zsilip nyitja meg a 8 km hosszú harmadik bögét amely egyszersmind a Regnitz erőmű üzem vízcsatornája is. A keresztszelvény méreteit úgy választották meg, hogy a hajózást az erőmű üzeme ne zavarja. Felső végén a böge árvízkapuval csatlakozik a Regnitz főfolyásához (7. áb­ra), amely innen csatornázott vízfolyás jellegű. Az utolsó, 3 km hosszú böge a Buckenhofeni 5,30 m magas vízlépcsővel (8. ábra) kezdődik és jelenleg a Forchheim-i jiikötőnél végződik. Az év vége előtt készül a Fbrehheimtől 3 km-re délre fekvő 12 m magas Hansen

Next

/
Oldalképek
Tartalom