Vízügyi Közlemények, 1967 (49. évfolyam)

2. füzet - Tyahun Károly: A jugoszláv dunai árvédelmi vonalak újjáépítése

186 Tyahun Károly letti biztonsági magasság 1,2 m. Ennek megfelelően a mértékadó vízállás szintjében a töltésszélesség 15,6 m. Ez a töltésszelvény hasonló az ún. Sziga-kazuki töltéshez, amely Bezdán és A patin között épült, és még be nem fejezett állapotában is kiválóan ellenállt az 1965. évi árvíznek. A széles töltés-alap igen kedvezően befolyásolja a nyomásvonal alakulását és elősegíti a hidraulikus grádiens csökkenését, a töltésláb szűrőanyaga pedig homok, mely meggátolja a rágcsálók és vakondok járatainak, és ezzel a csurgásoknak keletkezését. Az ilyen töltés biztosítja a szivárgási vonal kedvező alakulását is a töltésben, amely a szivárgó töltésrész leszívása következtében a mentett oldali töltéslábnál ér véget. b) Az újjáépített védőtöltés ismertetett típusán kívül, melyet mint alaptípust a Duna-szakasz nagyobb részén alkalmaznak, az összefüggő védelmi vonal kialakítása céljából, a régi magas partokon a vízzáró anyagból épített típust is alkalmazzák. Ennek koronaszélessége ugyancsak 6,0 m, a hullámtéri és mentett oldali rézsűje 1:3, az árvízszint feletti biztonsági magassága pedig 1,0 m. c) Mély fekvésű szakaszokon és a Duna holtágainak keresztezésénél az a) alatt már ismertetett töltéstípushoz hasonlót alkalmaznak azzal a különbséggel, hogy itt — vízzáró anyag hiányában — csak a vízzáró köpeny (vízzárómag nélkül) épülne vízzáró anyagból, melyet szárazföldi úton szállítanának a helyszínre. Ezeken a mély fekvésű szakaszokon a töltés mindkét (hullámtéri és mentett) oldalán, a terepszint mesterséges emelése miatt 20,0 m széles padka épülne azzal, hogy a szükséges további anyagot a folyómederből kotornák. Ennél a töltéstípusnál már előzetesen eltávolítják az iszapot, ezért nem szükséges vízzáró fogat építeni. d) A védelmi vonal olyan szakaszain pedig, ahol műtárgyak vannak, vagy közlekedési vonalak húzódnak a töltésen, az említett töltéstípusokat alkalmazni nem lehet, itt helyi adottságoknak megfelelő megoldásokat kell találni. A védővonalba tágabb értelemben az erdősáv is beletartozik. Ezt az erdősávot, mint védősávot az árvédelmi vonal megóvása, karbantartása és használhatósága érdekében ki kell alakítani. Arra kell törekedni, hogy a töltés mentett oldalán körülbelül 50 m széles erdőmentes, alacsony növényzettel benőtt területet biztosítsunk, s ezzel lehetővé tegyük áradás idején az esetleg jelentkező buzgárok megfigyelését. A víz/előli oldalon húzódó erdömentes sáv szélességének nem kell meghaladnia a 20 m-t, előtte azonban legalább 60 m széles erdősávnak kell lennie, amely hullámvédelmül szolgál. A védelmi vonalak újjáépítése során mindazokon a helyeken, ahol nagyfokú a partrongálás, szükséges a folyómeder szabályozása is. Az újjáépített töltések vonalvezetése legtöbbször egybehangolható a meglevő töltések vonalával és a gazdaságosság érdekében az új védelmi vonalak kialakításánál maximális mértékben igénybe kell venni a már meglevő építményeket. Ahol azonban a meglevő töltés vonalvezetése nem megfelelő, az újjáépítés során a töltésvonalat is meg kell változtatni. Ezek a munkák igen jelentősek, mert megszüntetik a védelem leggyengébb pontjait. Ilyen helyek vagy a jégzajlást akadályozó töltésrészek a Duna-kanyarokban, vagy azok a helyek, ahol a védtöltés kivételesen szabálytalanul éles ivben kanyarodik.