Vízügyi Közlemények, 1967 (49. évfolyam)
1. füzet - Orlóczi István-Schlegel Oszkár: Jelentősebb belvízvédekezéseink összehasonlító értékelése
68 Orlóczi I .— Schlegel О. tős tagozódását is a belvízképződés feltételeit módosító — főként kultúr- és agrotechnikai — műveletekre, és a csatornákban vezetett vizek lefolyásának szabályozására. Az első elkerülhetetlenül szükségessé teszi a mezőgazdaság szerkezetének, technológiájának a belvízgazdálkodás igényével való, és már több ízben sürgetett összehangolását. Lehetővé kell tenni, hogy a csapadék elsősorban ott jusson a talajba, ahol lehullott, a leesés helyén nem tárolható csapadékvizeket pedig átmenetileg azokon a területeken kell tárolnunk, ahol kárt nem, vagy alig okoznak, így a legelőkön, réteken, erdőterületeken. Ezek eszközei egyrészt a helyes agrotechnika, másrészt az alkalmas területek — főként a szikes legelők — övgátolása, szükségtárolók kijelölése. Ugyanakkor a legnagyobb mértékben megköveteli az érdekeltek együttműködését mind a megelőző, mind a tényleges védekezésben. A második feladat alapelvei nagy vonalakban hasonlóak, de ellenkező értelműek a vízszolgáltató (öntözési) csatornarendszerek üzeménél alkalmazottakkal, s így a megoldást az ott szerzett vezérlési rendszerekre, technikai elemekre vonatkozó tapasztalatok értékelése is elősegítheti. Megvalósítása a belvízrendszereink üzemének felülvizsgálatát, megfelelő átalakítását kívánja, ami után lehetségessé válna a káros vizeknek több, az adott helyzetben legkedvezőbb irányban való levezetése. Ennek érdekében szó lehet az egyes öblözetek, sőt belvízrendszerek összekötéséről, megfelelő tiltó és terelő műtárgyak beépítése mellett ugyanakkor biztosítani kell az egymáshoz kapcsolódó művek teljesítőképességének összhangját is. Példaképpen hivatkozunk itt a hódmezővásárhelyi puszta fennsíkra, vagy Orosháza térségére (7 — 8. ábra), ahol a jelentkező belvizek megfelelő belvízi művekkel három belvízrendszer felé is terelhetők: a Kurca-, Sámson-Apátfalva- és a Szárazérrendszer felé. Ilyen berendezkedéssel lehetőség nyílik a vizeket a kevésbé terhelt rendszer csatornahálózatán levezetni. A belvizekkel való gazdálkodás eme vázlatos elveinek gyakorlati kidolgozása lényegében módosítja a belvízvédelem jellegét, mert a preventív tevékenységnek és a levezetés technológiai rendszerének — üzemszerűségének — bevezetésével jelentősen csökkenthető a védekezés kampányszerűsége. Ma még egyike a legnehezebb, de a megelőző védekezés tekintetében a legfontosabb kérdés a csatornahálózat karbantartása. A fenntartási munkákat tervszerűbbé kell tenni. Ennek előfeltétele — a kézi munkaerő fokozatos csökkenése miatt — a fenntartási munkák gépesítése, ami még ma megoldatlan. Itt kell megemlíteni azt is, hogy a karbantartás különösképpen nehéz, sőt gyakran lehetetlen a kettős — belvízi és öntözési — 7. ábra. Belvíz Orosházán 1942-ben Рис. 7. Затопление внутренними водами в г. Орошхаза Bild 7 Binnenwasser in Orosháza 1942
