Vízügyi Közlemények, 1967 (49. évfolyam)

1. füzet - Orlóczi István-Schlegel Oszkár: Jelentősebb belvízvédekezéseink összehasonlító értékelése

4 Orlóczi I.—

Schlegel О. VI. táblázat A hordozható belvízszivattyúk száma és teljesítménye Év 1938 1943 1960 1966 Szivattyúk száma, db 97 •180 900 941 Szív. összes teljesítménye (m

3/s) 10 150 230 270 Megjegyzés: A táblázat csak az elsősorban belvízvédelmi célt szolgáló és általában a vízügyi szolgálat és a mezőgazdaság országos szervezeteinek birtokában levő szivattyúkat tartalmazza. ményessége döntő mértékben ftigg a helyzet megbízható ismeretén alapuló gyors intézkedéstől, az észlelések és hírközlés területén a belvízvédekezés jelentősen elmaradt az árvízvédekezéshez képest. Л vízmércehálózat fejlesztése és a vízhozammérő berendezések megvalósítása csak az utóbbi években indult meg. A telefon és a rövidhullámú rádióslánc kiépítése pedig elsősorban az árvédekezés technikai fejlesztéséhez kapcsolódik. Ebben a vonatkozásban szembetűnően érvényesülnek a belvízvédekezés területi és az árvízvédekezés vonalmenti jellegének különbözőségéből eredő feltételek. Gondoljunk csak az őrházak számában és minőségében országosan meglevő különbségekre. Kíséreljük meg most már összehasonlítani az elmúlt nagyobb belvízvédekezések tapasztalatait, röviden áttekintve a védekezés módszerében, a védelem szervezetében, előkészítő tevékenységében a védekezés, a belvízkormányzás módszereiben és eszközeiben és végül a tapasztalatok értékelésében, hasznosításában fellelhető általános jellemzőket és változásokat. II. A BELVÍZVÉDEKEZÉSEK ÖSSZEHASONLÍTÓ ÉRTÉKELÉSE 1. A belvízvédekezés rendszere A belvízvédekezés célja a belvízi elöntésekből eredő károk megelőzése, ill. csökkentése. Alapelve főképpen a múltban — de jelentős mértékben ma is — a talaj felszínén keletkezett és egyes helyeken összegyűlt (ill. keletkező) vizek minél gyorsabb levezetése. Ennek megfelelően a belvízvédekezés elsősorban a már veszélyeztetett, ill. többnyire károsodott területekre vonatkozott, és kevés figyelmet fordított a védekezés feltételeinek módosítására. A belvízképződés, ill. az összegyülekezés változékonysága miatt általában elfogadott volt az a vélemény, hogy minden belvízproblémát egyedileg kell mérlegelni és megoldani. Ezeknek az elveknek és szemléleteknek következtében a védelem irányításában, a módszereinek és eszközeinek megválasztásában szubjektív elemek váltak döntővé. Ennek a védekezési alapelvnek egyoldalúsága jelentkezik a technikai eszközök szűkkörűségében és elmaradottságában is. A provizórikus csatorna- és töltésépítés gépesítése mellett — ami a felázott talaj miatt nem mindig volt kihasználható — a szállítható szivattyúk széleskörű alkalmazása volt az egyetlen jelentős műszaki fejlesztési eredmény az 1966-ot megelőző 30 év alatt, ami — közvetve — kedvezően hatott a védekezés korszerűbb alapelvének és módszereinek elterjedéséhez és megvalósításához is. Az elöntött területek rövid idő alatti víztelenítése nagyszámú