Vízügyi Közlemények, 1967 (49. évfolyam)
1. füzet - Orlóczi István-Schlegel Oszkár: Jelentősebb belvízvédekezéseink összehasonlító értékelése
60 Orlóczi I.— Schlegel О. Becslésszerííen а 100 kh alatti birtokoknál átlagosan 40 — 60 fm/kh, 100 kh fölött pedig 4 — 6 fm/kh vízvezető elemmel számolhatunk. Ezt az I. táblázat adataival összevetve azt találjuk, hogy a barázdák, árkok hossza országos átlagban ötödére, hatodára csökkent. Ennek a változásnak egyrészt feltétlen következménye a belvíz összegyülekezésének lassulása, a befogadókat terhelő csúcshozamok csökkenése. Másrészről a lefolyás lassulásának következtében számítani lehet a rossz vízgazdálkodású talajoknál a károsodás fokozódására és ezzel szemben a zárt öblözeti és csatorna menti elöntések csökkenésére. A rendelkezésre álló adatokból sajnos az ellentétes hatások eredőjét nem lehet értékelni. Szubjektív megítélésünk szerint azonban a nagy táblásítás növelte a mezőgazdaság belvízi veszélyeztetettségét. 2) A belvíz nagyságát szabályozó mezőgazdasági tényezők közül kedvező hatású a talajművelés technikai fejlődése. A gépi szántás, kapálás stb. általában a fellazított talajréteg vastagodását jelenti a korábbi állati vagy emberi erővel végzett munkákhoz képest. Különösen jelentős ez azokon a területeken, ahol állandósult a belvízképződést nagyon elősegítő eketalpmélység. A gépesítésnél azonban jelentkezik egy kedvezőtlen hatás is, mégpedig az, hogy a gyakrabban elöntött területeken a tavaszi talajművelés sokszor elmarad és így ezeken a helyeken éveken keresztül őszi vetésű növényeket termelnek. Ezzel a leginkább veszélyeztetett területen megteremtik a tényleges károsodás lehetőségét. b) Műszaki jeltételek A talaj felszínén képződő belvíz az árkokban összegyűlve a belvízcsatornákba folyik, amelyek azt a főbefogadóba vezetik. A belvízmentesítés, belvízvédekezés hatékonysága a csatornahálózat sűrűségének és vízvezető kapacitásának függvénye. A múlt század közepén — a mocsarak lecsapolásával — kezdődött meg mai belvízi csatornahálózatunk kialakítása. A fejlődést jellemző országos adatokat а II. táblázatban foglaltuk össze. Az egyes részterületek 1911. és 1962. évekbeli csatornasűrűségét pedig a 6. ábrán mutatjuk be. II. táblázat A belvízcsatornák összes hossza Magyarországon Év 1850 1900 1920 1939 1942 1945 1965 Hossz., km 100 6500 12 400 18 000 25 000 19 500 29 300 Csatornasűrűség km/km 2 0,0024 0,16 0,29 0,43 0,60 0,47 0,62 A csatornahosszra vonatkozó adatok kerekített értékek, amelyekben ezenkívül is lehet néhány százalék hiba. Ennek oka a politikai határok változásán kívül a belvíz és ezzel a belvízcsatorna értelmezésének a változása is. Az utolsó harminc évben a csatornahálózat fejlesztése általában a nagyobb belvizek idején gyorsult meg. Példaként említjük, hogy 1940 —41-ben — az ország akkori területén — kereken 7000 km új csatorna épült 15 millió m 3 föld mozgatásáÉrdemesnek tartanánk a Hartijámji László által a Kondoros-völgyben végzett ilyen irányú vizsgálatok kiterjesztését.
