Vízügyi Közlemények, 1967 (49. évfolyam)

1. füzet - Orlóczi István-Schlegel Oszkár: Jelentősebb belvízvédekezéseink összehasonlító értékelése

JELENTŐSEBB BE LV ÍZ VÉDEKEZÉSEIN К ÖSSZEHASONLÍTÓ ÉBTÉKELÉSE ORLÓCZI ISTVÁN és SCHLEGEL OSZKÁR

1 I. A BELVÍZ ÉS BELVÍZVÉDEKEZÉS 1. Az árvíz- és belvízvédekezés különbözősége A hegy- és dombvidéki vízgyűjtőkön keletkező felszíni vizek viszonylag gyorsan lefolynak és összegyülekeznek a vízfolyásokban. A belőlük keletkező árhullámoknak veszélyessége a folyó mentén észlelt vízállásokkal és a vízállásváltozások mértékével egyértelműen jellemezhető, a károk pedig a vízfolyás mentén, előzetesen meghatározható módszerekkel és eszközökkel megelőzhetők. Ezzel szemben a belvizek lényegesen összetettebb és bizonytalanabb feltételektől függnek, mert belvízkár keletkezik ott, ahonnan a víz nem tud lefolyni, de árvízi jellegű kiöntések ellen kell védekezni a vízlevezető csatornák mentén, különösen azok alsó szakaszain (1. ábra). A belvízképződés figyelemmel kísérésére és a területek veszélyeztetettségének jellemzésére nincs olyan szabatos mutató, mint amilyen az árvíznél a vízállás. Itt legfeljebb az elöntött terület növekedése használható a mértékadó helyzet rögzítésére, de önmagában ez sem elegendő. A belvízvédekezés többnyire a közvetlen veszély elhárítására, vagy a bekövetkezett kár csökkentésére vonatkozik azzal az elsődleges céllal, hogy a kárt okozó vizet minél hamarabb eltávolítsuk a károsodó területről. Az ár- és belvízvédekezés közötti alapvető különbség — a vonal menti és területi jelleg — kihat a védelem szervezetére, műszaki feltételeire is. Míg az árvíznél a védelmi berendezések és eszközök általában a vízügyi szervezet kezében vannak, a belvíz lefolyását befolyásoló lehetőségeket (talajállapot, levezető árok) más érdekek és érdekeltek határozzák meg. Jelentkezik az eltérés hatása tudományos vonatkozásban is. Az árvízre vonatkozóan viszonylag nagyszámú észlelési adat biztosítja az elméleti munka eredményességét. Belvíznél a hidrológiai észlelések — még részterületekre is — nagyon hiányosak, ezért síkvidéki vízrendszereink hidrológiai tervezése spekulatív, és csak a jelenséget általában erősen egyszerűsítő elméletre támaszkodhat. A belvízképződés és belvízlefolyás lényegesen szorosabb kapcsolatban van a megelőző és a védekezés időszakában folytatott emberi tevékenységgel, mint az 1 Orláczi István oki. m rnök, a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság vízgazdálkodási osztályának vezetője. Schlegel Oszkár oki. mérnök, az Országos Vízügyi Főigazgatóság belvízrendezési csoport vezetője