Vízügyi Közlemények, 1967 (49. évfolyam)

4. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

Ismertetések 585 duzzasztómű első három nyílása, a második fázisban a jugoszláv oldalon elhelyezkedő másik három duzzasztómű-nyílás épül meg. A fennmaradó nyolc nyílás kiépítése a legvégső munkafázisra marad. Az építkezés első fokon szekrénygátak védelme alatt indul meg, mely az 1000 m széles medret 260 m-re szűkíti le. így a jelentősen megnövekedett sebességek miatt a szekrénygátak rendkívüli szilárdságúak lesznek. A románok kör alakú acélszádfallemez szekrénygátat építenek, míg a jugoszlávok részben betonmagvú földgátat. A szádfalakat elektromos vibrokalapáccsal verték le, míg a beton sejtfalat egy olasz módszer szerint építették. A földmunkákat jórészt szovjet gyártmányú 4,6 m

3-es EKG-4,6 forgófelsővázas kotrók végezték. A sziklákat robbantás útján alakították. A két erőtelep mélyen a sziklába ágyazva épül s teljes magasságuk 67 m lesz. A duzzasztógát pillérjei, melyek a duzzasztómű zsilipeket hordozzák 7 m szélesek és 11 m mélyen ágyazódnak a sziklába. A teljes megmozgatott sziklatömeg 4,5 millió m

3, a megmozgatott földtömeg mintegy 8 millió m

3. Amikor az első munkafázis elkészült, a szekrénygátat elbontják és a vizet az újonnan épített nyílásokon vezetik le. A másik három jugoszláv oldali duzzasztóműrész építésénél a kialakuló nagy sebességek miatt a munkagödör felvízi oldalánál süllyesztett keszonokat fognak alkalmazni. Az alvízi oldalakon pedig vert szádfalakat használnak. A munkának ebben a fázisában a közlekedési út mindössze 165 m-re szűkül és együtt a már megnyitott 3 nyílással a víz 250 m-es keresztmetszeten tud majd átfolyni. Mivel az építkezés nagyon kényes körülmények közt fog folyni, a munkát úgy ütemezik, hogy egy nyári időszak alatt befejezzék, azért, hogy megkíméljék a szekrénygátat a jégnyomástól. A második építési fázis befejezése után a szekrénygátat elbontják és így a víz átfolyására a hat megnyílt duzzasztónyílás, valamint az egyik hajózsilip szolgál, míg a másik hajózsilip a közlekedést bonyolítja le. A megépült gát a Duna vízszintjéL mintegy 18 — 34 m-rel fogja megemelni, a legnagyobb kialakuló vízszint pedig 69,50 m lesz a tengerszint felett. N

Tagy víznél, amikor a folyó mintegy 20 000 m

3 vizet szállít, a duzzasztómű gáttáblái nyitva lesznek és a kialakuló vízszint 54 m A. f. lesz. Ha a vízszállítás egészen 2200 m

3/s-ig csökken le, a táblákat fokozatosan zárják és a vízszint 15,50 m-t emelkedik, mígnem a felvízen eléri a 69,50 m A. f. szintet. A két oldalon elhelyezkedő két hajózsilip mindegyike kétlépcsős, az egyes zsilipkamrák hossza 310 méter, szélessége 34 m. Mindkét hajózsilip egyirányú forgalmat bonyolít le, az évi forgalom mintegy 35 millió tonna lesz, figyelmen kívül hagyva az ugyancsak jelentősnek ígérkező utasforgalmat. A zsilipkamrák teljes feltöltése 15 percet fog igénybe venni, amely rekord idő lesz, ha figyelembe vesszük a 29 m-es emelési magasságot. A 8500 m

3/s kiépítési vízszállításnál az egyes turbinák víznyelése 700 m

3/s lesz. A gépegységeket szovjet szabadalom alapján Jugoszláviában fogják gyártani. A tározó vísszaduzzasztó hatása egész Belgrádig jelentkezik. A vízszint 34 méterrel történő emelése kiegészítő művek sorozatát vonja maga után. Több mellékfolyáson épülnek majd kisebb erőművek és kiegyenlítő szerepet betöltő tározók. Jelentős problémát okoz a mezőgazdasági területek védelme. A szükségessé váló partvonalszabályozási és védelmi munkák földmunkája mintegy 5 millió m

3 lesz. A megnövekedő vízszint elkerülhetetlen károkat fog okozni. Tizennégy falut kell majd áttelepíteni, s több műkincs fog megsemmisülni, többek közt a híres római hadiút, mely a parti sziklafalba vájva kanyarog, és a kitelepítendő falvakban levő régi török időkből származó minaretek és más kulturális emlékek. A 4000 munkást igénylő építkezést 7 évre tervezték és 1971-re szándékoznak befejezni. Az építmény tervezett költsége 260 millió dollár. A partvédelmi munkák költsége 135 millió dollárra rúg, mely a mellékvízfolyások szabályozásának 40 milliós költségével együtt több mint a felét képezi a tényleges építési munka költségének. A teljes végső összeg mintegy 460 millió dollár lesz, melynek nagy részét a Szovjetunió hitelezi. Nagy problémát fog okozni a Duna es mellékfolyói hordalékának a meglassuló vízfolyás következtében várható nagy méretű lerakódása. Különösen a sok hordalékot szállító Morava folyó torkolati részén várható jelentős lerakódás. Meg kell még említeni a majdani tározóból való öntözés lehetőségét és ennek gazdasági jelentőségét. Az öntözhető terület mintegy 13 554 ha lesz. Három terv8 vízügyi Közlemények