Vízügyi Közlemények, 1967 (49. évfolyam)
4. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók
AZ ÁTFOLYÁSI ELMÉLET ÁLTALÁNOSÍTÁSÁNAK KÉRDÉSEI HORVÁTH IMRE 1 A természetben lejátszódó jelenségek alapvető tulajdonsága, hogy minden esetben valamely szubsztanciának (anyag, energia, impulzus stb.) térben és időben történő megváltozása, mozgása megy végbe. A természetben lejátszódó jelenségek mellett általában a legkülönfélébb technikai berendezésekben végbemenő folyamatok vizsgálata a tudományos kutatás tárgya. A folyamatok vizsgálatának, kutatási módszerének vannak általános vonatkozásai, amelyek az egymástól teljesen eltérő jellegű események vizsgálatánál is iránymutatók lehetnek. Jelen tanulmányunkban az egyik jelentős vizsgálati módszerrel, az átfolyási elméleten alapuló módszerrel és annak általánosítási kérdéseivel kívánunk foglalkozni. Az általánosítás gondolatánál abból indulunk ki, hogy az átfolyási jelenségek valamilyen tömegnek (folyadék-, gáztömeg, kémiai komponens stb.), mint szubsztanciának a transzportálását jelentik.. Az átfolyási elméletet és annak egyes módszereit már kereken egy évszázada alkalmazzák különböző feladatok megoldására. Az átfolyási elméletnek különleges esetekre történő alkalmazása kapcsán a kutatók különböző módszereket dolgoztak ki. Közülük a jelentősebbek és egyben a mérnöki gyakorlatban legismertebbek a következők : a) Jelzőanyaggal végzett vízsebességmérés módszere [9]. b) Vízgyűjtő területek lefolyási jelenségeinek vizsgálata vízgyűjtő-karakterisztika alapján [7]. c) Az átfolyási hullám módszere [1]. d) Az átfolyási görbe módszere [6, 10]. A felsorolt négy vizsgálati módszer az átfolyási elmélet alkalmazása tényleges esetekre. Ennek következtében természetszerűleg az említett módszerek szoros kapcsolatban állnak egymással. így például az átfolyási hullám és az átfolyási görbe a vízgyűjtő-karakterisztika elvén alapuló módszer alkalmazása reaktor (műtárgy) jellegű berendezésekre vonatkoztatva, a különleges vonások figyelembevételével. Az átfolyási elmélet általánosítási kérdéseinek felvetésekor az említett módszerekben levő közös tulajdonságot kívánjuk kiemelni: a tömeg-, illetve a kémiai komponens-transzportot. így kézenfekvő, hogy az általánosítás alapjául az ún. transzportelméletet alkalmazzuk [4]. Tanulmányunk célja általánosságban a következő: kísérletet teszünk az átfolyási elmélet általánosítására a transzportelmélet alkalmazásával. Jelen dolgozat feladata a probléma felvetése és egy általános koncepció kialakítása. További tanulmányainkban fogjuk a felvetett gondolatokat és elveket a gyakorlat számára is alkalmazható módon részleteiben kifejteni. 1 Horváth Imre mérnök, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet tud. munkatársa.
