Vízügyi Közlemények, 1967 (49. évfolyam)

4. füzet - Hajdú Sándor-Szalay Gyula: Mutatók az öntözés és belvízrendezés szivattyúinak minősítésére

Mutatók szivattyúk minősítéséhez 535 Amíg a közeg a szívott térből az 5 pontig jut, nyomása p 0-ról — H s szintkülönbség, a h' s veszteség és a c s sebesség kialakulása következtében — p s-re csökken. Magas­ságokkal (folyadékoszlopban) kifejezve: A-H s-h' s-h c=h p, ebből A-h p=H s + h' s+h c. Ha a szívott tér p 0 nyomása és a szívócsonk p s nyomása közötti Ap = p 0— p s különb­séget differenciál-manométerrel megmérjük, a manométerről leolvasott különbség­ből közvetlenül számíthatjuk legutóbbi egyenletünk értékét: F-BZA-A-^N+K+K Ez a mennyiség manométerrel közvetlenül mérhető, ezért manometrikus szívó­magasságnak nevezik és H S m-mel jelöljük: H S m = H s+h' s+h c Ha a szívómagasságot növeljük, akkor a szivattyú belsejében csökken az abszolút nyomás. Helyileg legkisebb értéke valamelyik lapátfelületen, rendszerint a belépő lapátélek külső kerületén elhelyezkedő, legmagasabban levő a pontban alakul ki. Ennek a magassága a szívott tér szabad felszíne felett (pozitív előjel): H a. Ha a szabad felszín magasabban van, mint az a pont, akkor H a előjele negatív (12. ábra). A szívómagasság növelésével elérhetjük, hogy ebben az a pontban a nyomás a szál­lított közeg adott hőfokhoz tartozó (p a) telített gőznyomásának értékéig csökken. Az ekkor kialakuló, erős zajjal és rázással járó üzemi jelenséget nevezzük kavitáció­nak és a hozzá tartozó (H S m)* manometrikus szívómagasságot kritikus szívó­magasságnak. A „kritikus" szó hasz­nálatát indokolja az, hogy a kavitá­ciós üzemállapot a szivattyúra veszé­lyes és aránylag rövid idő alatt a gép erős rongálására vezet, vagy teljesen tönkre teszi azt. A szivattyú szívó­képességére éppen azt tekintjük jel­lemzőnek, hogy mekkora manomet­rikus szívómagassággal terhelhető úgy, hogy a kavitáció már éppen meg­kezdődjék, de káros mértékűvé még ne fejlődjék ki. Ez a (H s m)* kritikus érték azonban függ a fizikai körülmé­nyektől is, ezért nem ezt, hanem olyan mennyiséget választunk a szívóképes­ség jellemzésére, amelyik csak a szi­vattyú kialakításától függ. Ezt a következő gondolatmenettel találjuk meg. A legkisebb nyomású a pontig a szivattyú még nem növeli a közeg nyo­mását, eddig a pontig tehát csak az i 12. ábra. Örvényszivattyú szívóoldalának elrendezési vázlata Рис. 12. Схема расположения всасывающей стороны вихревого насоса Fig. 12. Arrangement of the suction side of centrifugal pumps

Next

/
Oldalképek
Tartalom