Vízügyi Közlemények, 1967 (49. évfolyam)

4. füzet - Hajdú Sándor-Szalay Gyula: Mutatók az öntözés és belvízrendezés szivattyúinak minősítésére

Mutatók szivattyúk minősítéséhez 529 G. ábra. Szárnylapátos szivattyúk hatásfokstandardja Рис. 6. Стандарт коэфициента эффективности поворотнолопастных насосов Fig. 6. Efficiency standard for propeller pumps jellemző fordulatszáma között — jól alkalmazható, az nem megfelelő a — viszonylag kisméretű — szivattyúknál. Ezeknél ugyanis nemcsak egy, hanem többféle, esetleg sokféle szállítómagasságra használunk azonos jellemző fordulatszámú szivattyút, ugyanannál a szállítóképességnél is, más-más fordulatszámmal. Ilyen körülmények között az ún. „lóerősúly" nem adhat helyes képet. Használható eredményt kapunk, ha a súlyokat az n

q és a D függvényében rendezzük. Mint mondottuk, az n

q jellemző fordulatszám jó közelítéssel megszabja a szivattyú arányait. Ha egy jellemző méret, pl. a D járókerék-átmérő segítségével a gép méretét is megadjuk, akkor már tulajdonképpen jellemeztük a szivattyú térfogatát. Mivel szivattyúink túlnyomó többségükben fémből készülnek, melynek fajsúlya nem sokban különbözik egy állandó értéktől (kb. 8 kp/dm

3), így a köbtartalomból állandó szorzóval közvetlenül a súlyt kapjuk. Ez a gondolatmenet használható a szivattyúk többségénél. A félaxiális és axiális szivattyúknál más utat kellett követnünk. A súlyok minden esetben csak magára a szivattyúra vonatkoznak, alaplap és tengelykapcsoló nélkül. 1. Egyfokozatú, egyoldali beömlésű szivattyúra vonatkozóan sok súlyadatot találtunk hazai és külföldi katalógusokban, mind szocialista, mind tőkés országokból. Ezeket az adatokat G (D) koordináta-rendszerben ábrázoltuk és a megfelelő pontokat összekötve n

q paraméterű görbéket kaptunk. Utólag olyan képletet szerkesztettünk, melynek segítségével a görbék leírhatók. így teljesen tapasztalati