Vízügyi Közlemények, 1967 (49. évfolyam)

1. füzet - Kienitz Gábor: az 1965-66. évi belvíz hidrológiai értékelése

44 Kienitz Gábor О 10 3. ábra. összefüggés a kiépítési fok és a levezetett belvízmerinijiség között Рис. 3. Зависимость между степенью выстроенности и отводимого расхода внутренних вод Fig. 3. Degree of development plotted vs. drainage volumes áll rendelkezésre a belvíznek a beszivárgásra és a párolgásra, így mennyisége csökken; ugyanakkor mind az elöntés kiterjedése, mind pedig annak időtartama nagyobb lesz. A 3. ábrán az abszcisszatengelyen qs-1, az ordinátatengelyen pedig B-t tüntettük fel, és felraktuk az egyes vízügyi igazgatóságokat jellemző számértékeket. Mint az ábrából kivehető, a pontok (az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóságétól eltekintve) eléggé tömörülnek egy egyenlettel leírt egyenes körül. Meg kell itt jegyeznünk, hogy a belvízgazdálkodási szempontból nagy jelentőségű tározások (I. táblázat 21. oszlop) az összefüggést nem befolyásolják, mert adataink szerint a belvízhullám végére tározásban csak akkora belvízmennyiségek maradtak, amekkorák elhanyagolhatók az adott szélsőséges viszonyok között jelentkezett össz-belvízmennyiségekhez képest. Hasonló módon hoztuk összefüggésbe a qs-1 e-vel is a 4. ábrában. A kiegyenlítő vonal itt hiperbolával közelíthető meg, de most az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság adatának nagyfokú szórásán kívül a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság adata is jelentős eltérést mutat. A <j»s = 12-nél kisebb kiépítési fokok esetére az B(qs)=57 + 1A qs (mm) (8) 1400 (9/a) £

l qs — 3,3 míg (/s=:12-nél nagyobb kiépítési fokok esetére az