Vízügyi Közlemények, 1967 (49. évfolyam)

4. füzet - Sulyok-Schulek Béla-Bácsi Elek: A korszerű öntözés kérdései

506 Sulyok-Schulek В.

—Bácsi E. Azonban a növekedésgörbe P érintési pontjának összrendezői 66% és 91% [5]. Az I ponté pedig 62% és 85%. Tehát az inflexiós pont nem esik az érintési ponttal egyazon függőlegesbe, közöttük kereken 4% abscissa eltérés van. A P—P érintési pontok között a növekedés, valamint a nedvességigény rohamos szakasza van, mely lineárisnak vehető. Az inflexiós pontoknak megfelelő T—T pontok közti szakasz ezen belül van. Ha ezt választanánk öntözési időszaknak, előtte és utána még mintegy 4—4% időtartamot figyelmen kívül hagynánk. Ezért a két matematikai határérték közül a P érintési pontok közötti szakaszt kell a rohamos növekedés, s egyben a legnagyobb nedvességigény szakaszának, tehát az öntözési időszaknak elfogadnunk. Ez pedig mindig a tenyészidő tartamának középső harmadára esik. Független a csapadék mennyiségétől, a talaj minőségétől, a klímától, a kizárólag a növény tenyészidőtartamának függvénye. Ezzel az öntözés első, alapvető kérdése tisztázott. Azt, hogy az öntözési időszak valamelyik időpontjában tényleg kell-e öntözni, és ha igen, mennyi vízzel, a talaj vízkészlete, valamint a megszakítás nélküli nedvességmentes napok száma határozza meg. Az öntözés eme második alapvető kérdése nem tárgya e közleménynek, de megemlítem, hogy tisztázásában a növekedésgörbének jelentős szerepe van. 4. Egy és két öntözési időszakos növények öntözése Az öntözési időszak időbeli helye a tenyészidő második harmadára esik, tartama ennek tartamával azonos, függetlenül attól, hogy a tenyészidő rövid-e vagy hosszú (4. ábra). Ezt szemlélteti az 1 és 2 számú részábra. De vannak növények, melyeknek két öntözési időszakuk van, miként ezt a 3 számú részábra szemlélteti. Ilyen többek között a májusban beérő szamóca, melynek első öntözési időszaka, az előadottak szerint, az időtartam középső harmadára esik. Azonban e növény a szedés után fejleszti ki csaknem teljes egészében azokat a képleteit, melyek a következő év termését biztosítják. Ezek öntözése, helyesebben az öntözésének folytatása — mert hiszen az I. öntözési időszak alatt e képletek automatikusan öntöződtek a gyümölcs növekedését célzó öntözések vízéből — elkerülhetetlenül szükséges, mert az elmulasztása a következő év termésének kimaradását vonhatja maga után. A növekedésgörbe tehát eddig figyelmen kívül hagyott öntözési problémákra, és azok megoldására is rávilágít. 5. A növekedésgörbe deformálódása, a hervadáspont vándorlása A növekedésgörbe akkor közelíti meg leginkább a közölt matematikai függvényképlet alakját, ha futása deformációmentes. Ilyen helyzet áll elő pl. akkor, ha a talaj kellő, és állandó szintmagasságú talajvíz mellett mintegy alulról öntöződik, tehát a természetes altalajöntözés esetében. A növénynek ekkor szükségletét meghaladó nedvességmennyiség áll rendelkezésére amelyből mint egy víztartályból