Vízügyi Közlemények, 1967 (49. évfolyam)
4. füzet - Gálfi János-Korim Kálmán: Harkányfürdő felszín alatti hidrológiai és termikus viszonyai
490 Gálfi J.—Korim К. 2. Egyenáramú talajellenállás-mérés a) A mérés A hőmérsékletmérés, amely a termálvizek elsődleges hatásán, a hőhatáson alapul, a közvetlen kutatómódszerek közé sorolható. Másodlagos, közvetett hatást használtunk fel a talajellenállás mérésénél, amely izotermatérképeink kiegészítésére, illetve finomítására szolgált. A talaj ellenállását — mint a későbbiekben részletezzük — lényeges hidrogeológiai tényezők befolyásolják. Ez adja meg a talajellenállás-mérés alkalmazhatóságát. A talajból kivágott q keresztmetszetű, h hosszúságú oszlop ellenállása (B) az oszlop hosszával egyenesen, keresztmetszetével fordítva arányos : R=Q-h/q, ahol a g arányossági tényező az ún. fajlagos ellenállás. A talaj jellemzésére célszerűen a — mértéktől független — fajlagos ellenállást használjuk, és méréssel ezt határozzuk meg: g=R.q/h. Egységül — a MKS rendszert használva — ohm-m 2/m = ohm-m, vagy rövidebben ohmm mennyiséget kapjuk. A későbbiekben mindig ezt az egységet használjuk. A talaj fajlagos ellenállásának mérésére az ún. Schlumberger-féle mérési elrendezést használjuk a 12. ábrán látható vázlat szerint. A vizsgálandó terület két pontján (A és B) a T telepből egyenáramot engedünk a talajba. Az egyelőre homogénnek feltételezett talaj-féltérben változó sűrűségű áramtér alakul ki. A 12. ábrán az áramtér sűrűségére az áramvonalak sűrűsége ad felvilágosítást. Az I erősségű áram az egész félteret átjárja, lényegileg azonban a felszíntől számított AB/3 vastagságú rétegben folyik. Az áram hatására a felszínen elektromos potenciálok alakulnak ki és két tetszőleges pont közötti feszültségkülönbség mérhető. A Schlumberger-elrendezésnél a két mérőpontot (M és N) az AB egyenesen az AB elektródköz középpontjára szimmetrikusan választjuk. Az M és N pontok között mérhető V feszültség az I árammal arányos. Az arányossági tényező homogén féltér esetére elméletileg megállapítható : y=/.f LL-i-i+i) \AM AN BM BN) ahol AM, AN, BM és BN a megfelelő elektródok távolságát jelen12. ábra. Geoelektromos szondázás elvi vázlata Fig. 12. Principle of geoelectrical sounding Fig. 12. Croquis schématique des sondages géo-électriques
