Vízügyi Közlemények, 1967 (49. évfolyam)

4. füzet - Gálfi János-Korim Kálmán: Harkányfürdő felszín alatti hidrológiai és termikus viszonyai

482 Gálfi J.—Korim К. A talajvíz mozgását, a vízszint változását a csapadék, a beszivárgás, az evapotranszpiráció és a felszíni vízfolyások jelentősen befolyásolják. A talajvizet megcsapoló beszűrőzött kutak átlagos hozama kompresszorozással 100—200 l/p. Maximális hozam 5 m leszívás esetén 300 l/p. A talajvízszint vertikális mozgása a tárolt vízmennyiség, vagyis a talaj vízkészlet változását tükrözi vissza. b) Rétegvíz A 6 m vastag fedő agyagréteg alatt mintegy 14 m mélységtől kezdve a rétegvíz látszólag több szintben helyezkedik el. Mivel azonban a rétegvizet tároló homokokat elválasztó agyagok többnyire lencsés kifejlődésűek, ezért a különböző mélységű rétegvízemeletek kommunikációjával kell számolnunk. A rétegvíztároló rendszer nem zárt típusú, mivel a közeli medenceperemi részeken a felszínnel és a talajvízzel egyaránt közlekedik. Harkányban mindössze két rétegvizet megcsapoló kút ismeretes. Ezek közül az egyik a fürdő területén — jelenleg nem működő — 30 m mély kút, ahol a nyugalmi vízszint —2,5 m (89,4 m A. f.). Hozama mindössze 40 l/p volt. Harkánytól ÉNy-ra a terehegyi legelőn fúrt kút 19,8 — 32,1 m között beszűrőzött szakaszából viszont 400 l/p vízhozamot értek el kompresszorozással. c) Karsztvizek A Villányi hegység fedetlen, kőzetrésekkel és hasadékokkal átjárt mészkő és dolomit alkotta vízgyűjtőterülete viszonylag kicsi. Kessler Hubert 17,7 km

2-nek számította. Az évi átlagos csapadékmennyiség kb. 700 mm. A beszivárgás Kessler szerint 37%. A beszivárgó csapadékvíz leszálló körzetében a mészkő és a lösszel fedett lejtőtörmelék és kavics határán fakadnak a hideg vizű források, mint amilyen a gyüdi és szentkúti forrás 50—50 l/p hozammal. A karbonátos kőzettömeg repedésrendszere mentén leszivárgó, nagyobb mélységig hatoló és különböző mértékben felmelegedett, felszálló mélységi vizek a Villányi hegységtől délre törnek fel. Ide tartoznak a harkányi (62 C°), beremendi (26 C°), siklósi (24 C°), kistapolcai (24 C°) és büdöstapolcai (20 C°) természetes és mesterséges vízfeltörések. A kifolyó évi vízmennyiséget az alábbi táblázat mutatja : Harkány I., III., IV. sz. hévízkút 1 700 000 m

3 (mért adat) Siklós strand és fürdő 1 210 000 m

3 (mért adat) Kistapolca-forrás 260 000 m

3 (becsült adat) В er emend karsztakna 160 000 m

3 (mért adat) Gyüdi- és Szentkúti-íorrás 50 000 m

3 (becsült adat) Büdöstapolcai-forrás 10 000 m

3 Összesen: 3 390 000 m

3/év 37%-os beszivárgással számolva Kessler 4 660 000 m

3-nek becsülte az évi beszivárgott csapadék mennyiségét. Ha figyelembe vesszük a felszín alatti, talaj- és rétegvízemeletet tápláló ismert (pl. Harkány) és nem ismert szökevényforrásokat, akkor a mélységből feltörő meteorikus eredetű és beszivárgó vízmennyiség nagyjából egyensúlyban levőnek mondható.