Vízügyi Közlemények, 1967 (49. évfolyam)

3. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

ISMERTETÉSEK A DNYEPERI VÍZERŐMŰVEK Ismerteti: KONTUR GYÖRGY 1. Sanasarian, E. S., ,,I)nyeprodzserzsinszki-gát jellemzői és építése", Gidrotehnicseszkoje Sztroityelsztvo, No. 5, 1965. 2. Lyovushkin, V. I., „Új műszaki vonások a Dnyeprodzserzsinszk-i mű építésénél" Gidrotehnicseszkoje Sztroityelsztvo No. 4., 1965. 3. Water Power, „The Dnieper Hvdroelectric Stations'.', 1966. No. 7-, No. 8. A Dnyeper a Volga és a Duna mögött Európa harmadik legnagyobb folyója. A Szovjetunió egyik legfontosabb víziútja, amelyen a Fekete- és a Balti-tenger közötti összeköttetés megvalósítható. A Dnyeper esése a 2285 km hosszú távon 220 m. (Összehasonlításul a Duna 2376 km hosszú utat tesz meg Regensburg és a Feketetenger között, esése pedig 325 m.) A Dnyeper évi átlagos vízmennyisége 53 milliárd m

3. A vízmennyiség 81%-a származik a Kijev feletti szakaszról és csak 19%-a a Kijev alatti szakaszról. (A Dunának az évi vízhozama jóval nagyobb. A Mohácsig terjedő szakaszon 1954—63 10 év átlagos vízmennyisége 74,5 milliárd m

3 volt, de a rendkívüli csapadékéi 1965. évben több mint 106 milliárd m

3 víz folyt át a mohácsi szelvényen.) A Dnyeperen tavasszal lefolyik az évi vízhozam 60—70%-a. Kijevnél a hosszúidejű középvízhozam 1365 m

3/s. Az 1000 évenként előforduló maximum 27 000 m

3/s, a mért minimum 93 m

3/s volt. A Dnyeper potenciális vízerőkészlete 15 000 GW óra, amelynek 90%-a a Pripet torkolata alatt hasznosítható. A vízerőhasznosítás Kijev alatt, a Fekete-tengerig 6 erőmű építésével valósul meg, ha a Kanev-i erőmű elkészül (1. ábra). A 6 erőmű részletes adatait az I. táblázat tartalmazza [3]. Az első — Leninről elnevezett — erőmű az 1930-as évek elején készült el (2. ábra). A következő, a legalsó, Kahovka volt, ezt követte Kremenscsug. Az itt létesült hatalmas tározó a folyó alsóbb szakaszán a vízhozam kiegyenlítésében nagy szerepet játszik, és a jövőben a már megépült árapasztók fele is elégséges lesz. A dnyeperi Lenin erőmű meglevő 650 M\V teljesítményét 850 MW-ra iehet növelni, az árapasztók egy részének helyén erőművet lehet kiépíteni. A negyedik számú Dnyeprodzserzsinszk-i erőmű 1965-ben készült el. A legfelső, kijevi erőmű szintén elkészült. A kanevi erőmű épül utoljára, Kijev alatt. A Kijev-i erőmű (3. ábra) építése műszaki szempontból azért érdemel a legnagyobb figyelmet, mert itt alkalmaztak számos új megoldást a Szovjetunióban első ízben, így a folyó jobb partján a duzzasztó felett 2,5 km-re hidraulikus energia-tározót létesítenek, a napi 2 — 3 órás csúcsigény kielégítésére. Itt alkalmazták első ízben a csőturbinákat a Szovjetunióban. Az előregyártott elemek (vasbeton) alkalmazása ugyancsak itt valósul meg nagymértékben és ezzel a tervezést és az építést is egyszerűsítik. A Kijev-i zsilip teszi lehetővé, hogy a Pripet folyó torkolatától 3,2 m mélyjáratú hajók közlekedhessenek a Fekete-tengerig. De fontos a vízlépcső a Balti tengerig terjedő hajózásnál, a Pripet, Bug és Nyemen folyók felhasználásával.