Vízügyi Közlemények, 1967 (49. évfolyam)

3. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

458 Tyavoda Oridrej főleg abban nyilvánul meg, hogy csökkenti, esetleg teljesen kiküszöböli a tőzegréteg hatását. A víztelenítés nélküli, valamint a vízzáró teknővel kombinált kutak alkalmazásával végzett részleges talajvízszint-süllyesztés gazdasági jellemzőit mutatja az 1. táblázat. 100%-nak a víztelenítés nélküli teknő létesítési költségeit vettük. A szivattyúzási költségek számításakor a legkedvezőtlenebb szivárgási együtthatót vettük figyelembe. Ennek a próbaszivattyúzások előtt állandósult értéke к = = 1,15-103 m/s volt. I. táblázat A talajvízszint-süllyesztés jellemzői a víztelenítés nélküli teknő költségeinek százalékában A talajvízszint-süllyesztés mértéke, s, m 0 6,0 12,0 18,0 a fal 2fi,0% 4,0% 16,0% 12,0% a fenék 02,0% 37,5% 25,5% 17,5% a földmunka 12,0% 12,0% 12,0% 12,0% a szivattyúzás — 14,5% 17,0% 25,5% Az összes költség 100,0% 85,0% 70,5% 67,0% A próbaszivattyúzások eredményei alapján а к = 1,6-103 m/s pontosabb értéket határoztuk meg. Ez az előbbinél 39%-kal nagyobb és feltételezzük, hogy a szivattyúzandó vízmennyiségek ennek megfelelően arányosan növekednének az s=12,0 m-es részleges talajvízszint-süllyesztés költségei a talajvízszint-süllyesztés nélküli vízzáró teknő költségeinek mintegy 77,5%-át jelentenék. A kisminta kísérletek, a próbaszivattyúzás és a gazdasági mérlegelés eredményei azt mutatták, hogy a kutakkal végzendő részleges víztelenítéssel kombinált vízzáró teknő, összehasonlítva néhány más változattal, nemcsak műszaki, hanem gazdasági szempontból is előnyös. Ennek a változatnak további, az előző megfontolásoknál figyelembe nem vett gazdasági előnye az építési idő rövidítése. Bár a résfalak építésével és a fenék injektálásával kapcsolatos teljesítmények megnyugtatók, a teknővel kapcsolatos munkák, tekintettel annak rendkívüli méreteire (mintegy 10 szivattyúegység alkalmazása esetén) kb. 1,5 — 2,0 évig is eltarthatnának. A részleges talajvízszint-süllyesztés lehetővé teszi a teknő alapterületének és ezáltal fenékvastagságának csökkentését és ennek következtében építési idejének lényeges megrövidítését (ez szintén következik az előző táblázatból, amely a falak és a fenék költségeinek a munkák csökkent mennyiségével közelítőleg arányos költségeinek csökkenését mutatja). A talajvízszint-süllyesztő rendszert (mintegy 20 — 30, 60 m mély kutat) a munkagödör falainak és fenekének építése során építhetnék meg és ugyan ebben az időszakban érhetnék el a szükséges mértékű talajvízszint-süllyesztést. BEFEJEZÉS A talajvízszint alatti létesítmények alapozása a mérnöki gyakorlat legnehezebb feladatai közé tartozik. Nagyon áteresztő kavicsos homok rétegek előfordulása ezt a nehézséget még fokozza. Nagyobb alapozási mélységeknél számítani kel) a költséges szivattyúzásra, vagy pedig a nem kevésbé költséges szigetelőfalak és vízzáró teknők alkalmazásához kell folyamodni, esetleg kútalapozást vagy keszonalapozást kell alkalmazni. Az említett módszerek mindegyikének megtervezése és alkalmazása jóiképzett szakemberek által végzett kísérletsorozatok eredményeinek figyelmbevételét teszi szükségessé. Emellett nagyon örvendetes és hasznos az egyéb létesítményekkel kapcsolatos pozitív és negatív eredményekre és tapasztalatokra vonatkozó minden tájékoztatás. Az utóbbi években Csehszlovákiában a gabcsikovói vízerőmű létesítésével kapcsolatosan végzett vizsgálatok és kutatások egyes eredményei bővítik ezen a szakterületen a tapasztalatok és ismeretek körét.