Vízügyi Közlemények, 1967 (49. évfolyam)
3. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók
A gabcsik'ovoi vízerőmű alapozása 449 b) Kutak és keszonok A kutak és a keszonok alkalmazásának módszere a hagyományos alapozási módok közé tartozik. Csehszlovákiában keszonokat nagy méretekben legutóbb a Slapy-i vízerőmű alapozásánál és főként a noszicei erőműn alkalmaztak (1950—1952-ben). Az alapozást mindkét esetben a folyó medrében végezték. Keszonokat vízfolyásokon kívül csak ritkán alkalmaznak, használatuk különleges jellemzőik és viszonylag magas költségük miatt csupán elvétve jön szóba. Ez az alapozási mód Csehszlovákiában néhány év óta egyre ritkábban fordul elő. c) A munkagödör szigetelése A munkagödrök szigetelése a nyílt munkagödörrel és felszíni vízelvezetéssel végzett alapozás mellett a talajvízszint alatti alapozás legrégibb módszere. Vonalas létesítményeknél (árkoknál) főleg előrehajtott ducolást használnak. Nagyobb munkagödörnél a fa szádfalakkal szigetelt munkagödrök alkalmazásáról fokozatosan áttértek az acélszádfalakkal körülhatárolt munkagödrök és a közelmúltban pedig az injektált függönyökre, az egymásba metsződő cölöpökből készült falak, sőt a munkaárokba épített, összefüggő föld alatti betonfalakra. Ezeket úgynevezett résiszapos öblítéssel ducolják. 1. A dunai vízerőművel kapcsolatos kutatások során Csehszlovákiában IV. n-es Larssen falakkal kísérleti szádfalazást végeztek. A munkáknál WPS 20/11 típusú szovjet gyártmányú vibrációs, valamint Delmag D-22 típusú ugyancsak vibrációs nyersolaj cölöpverőt használtak. Míg vibrálással csupán 6 — 8 m mélységig sikerült összefüggő szádfalat beverni, a D-22-es cölöpverő használata nagyon eredményes volt. Az összekapcsolt (mindig kettesével alkalmazott) szádfalakat ezzel a cölöpverővel a dunai kavicsos homokban 18 — 22 m mélységig is viszonylag könnyen beverték, és a teljesítmény is rendkívül kedvező, 10 órás műszakonként mintegy 65 m 2 szádfal volt. A kísérleti munkák arra mutattak, hogy ez a megoldás főleg azokban azesetekben alkalmas mind műszaki, mind gazdasági szempontból, amikor a szádfalat viszonylag vízzáró alapkőzetben sikerült leverni. 2. Vízzel telített kavicsos homok üledékekbe mélyített munkagödröket injektált falakkal először Franciaországban a Fessenheim erőtelep építésénél szigeteltek. A gabcsikovói vízerőmű alapozásának egyik alternatívájaként a munkagödör injektálással való szigetelését is figyelembe vették. A módszer helyességét helyszíni kísérletekkel igazolták. Az injektálófuratok készítésére alkalmazott, felülvizsgált fúróberendezések közül csupán a CF 600-as berendezés mutatkozoLt úgy-ahogy megfelelőnek. Lényegesen kedvezőbb eredményeketértek el azonban a WPS 20/1 l-es vibrációs cölöpverő alkalmazásával (1. ábra), amellyel 133 mm átmérőjű bennmaradó hegyű béléscsövet vertek le. Az I. ábra. WPS 20/11 típusú vibrációs cölöpverő
