Vízügyi Közlemények, 1967 (49. évfolyam)

3. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók

Vasbeton hajócsatornák vizsgálata 443 A kísérleti eredmények feldolgozásánál az első cél természetesen az egyes soro­zatokra számított átlagértékek, s az azokat terhelő középhibák nagyságának a meg­határozása. így igen lényeges annak eldöntése, hogy a mérések közül nem terhel-e egyeseket a sorozat értékéhez viszonyítva olyan nagy véletlen-jellegű hiba, hogy annak az átlagképzésbe való bevonása ahelyett, hogy javítaná, ellenkezőleg, rontja a számított átlagérték megbízhatóságát. Ilyen szempontból aztán mind a /— mind a II— III szakaszon három mé­rést kell megvizsgálni, az 1. sorozat 1. és 2., továbbá a 2. sorozat 1. mérését. Ami most már az 1. sorozat méréseit illeti, bebizonyítható, hogy a három-három mérés átlagának megbízhatósága mindkét szakasznál kisebb, mint a 3. mérésé ön­magában. Mégis ezeket a méréseket a sorozatból kihagyni nem látszik célszerűnek, mivel ilyen módon megszüntetnénk a lehetőségét annak, hogy a mérési eredmények alapján utólag azok szórásának értékét becsüljük. Már egészen más a helyzet a 2. sorozatban, ahol a számítások alapján az 1. mérést mindkét szakasz esetében célra­vezető a sorozat alapján meghatározható középérték képzéséből kihagyni. Ezek a meggondolások vezettek tehát arra a végkövetkeztetésre, hogy a további feldolgozásból a 2. sorozat 1. mérését ki kell hagyni. b) A mértékadó érdességi tényező meghatározása Elsőként a legkisebb négyzetek módszerével kiegyenlítettük a fenékvonalat (3. ábra), majd magát a számítást dr. Szigyártó módszerét [6] alkalmazva a felszín­görbék elemzése útján végeztük el. Nevezetesen: különböző érdességi tényező érté­keket felvéve, sa szakasz elején észlelt vízszintmagasságból kiindulva felszíngörbéket számítottunk a vizsgált szakaszra, s meghatároztuk a szakasz másik végére számí­tott és az ott észlelt vízszint előjelhelyes különbséget. Ezeket a különbségeket а к függvényében egy koordinátarendszerben felraktuk, a pontokat folytonos görbe vo­nallal összekötöttük, amely aztán а к tengelyen (azaz a 0 különbségnél) kimetszette azt az érdességi tényező értéket, mely a kísérleti adatoknak legjobban megfelelt (4. ábra). 3. ábra. A vizsgált héjcsatorna szakasz hossz-szelvénye és a jellemző felszingörbék

Next

/
Oldalképek
Tartalom