Vízügyi Közlemények, 1967 (49. évfolyam)
3. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók
A BALATONI KISHAJÓKIKÖTÖK FEJLESZTÉSE CSONGRÁDY KORNÉL 1 1. BEVEZETÉS A balatoni kishajózás az utóbbi években rohamosan fejlődik. A kishajóállomány 2 gyarapodását jól jellemzi, hogy ma a hajók száma kétszerese az 1956-os, és mintegy ötszöröse a háború előtti értéknek. Ez a fejlődés a jövőben is folytatódni fog, mert a társadalom egyre jobban igényli a vízisportok adta pihenést, kikapcsolódást. Világszerte megfigyelhető, hogy a kishajózás túlnő a tisztán sportcélú kereteken fi]. Ez a jelenség mind a belső, mind pedig a külső idegenforgalomnak komoly tényezője, és egyes körzetek, illetve települések fejlesztésében meghatározó szerepe lehet. A kishaj ázással kapcsolatos feladatok megoldása elsősorban vízimérnöki tevékenység, amely azonban szorosan kapcsolódik közlekedési, gazdasági földrajzi és idegenforgalmi kérdésekhez [2]. Hazánkban ez a szakterület ezideig eléggé háttérbe szorult, pedig a Balatonon kívül egyéb vízparti városainkban (pl. Budapest, Győr, Baja) is szómos megoldásra váró feladat található. A kishajózás egyre növekvő jelentőségét mutatja az is, hogy a Hajózási Kongresszusok Állandó Nemzetközi Szövetsége (AIPCN) legutóbbi kongresszusán külön kérdéscsoportot alkotott [3j. A tanulmány a balatoni kishajók célszerű, gazdaságos elhelyezési módjaival, és a fejlesztés során fellépő feladatok megoldásával foglalkozik. 2. A BALATONI KISHAJÓKIKÖTŐK A balatoni kishajópark növekedése azt eredményezte, hogy néhány kikötőben kedvezőtlen zsúfoltság állt elő. Ez a nehézkes közlekedési körülményeken kívül kedvezőtlenül hat az üdülőhelyek fogadóképességére és szerkezetére is. A balatoni kishajózás ugyanis gyakorlatilag a személyszállító hajók bázisaira támaszkodva fejlődött ki. Az állami kikötők építését annakidején a menetrendi forgalomban közlekedő hajók védelme, illetve kiszolgálása tette szükségessé, de létesítésük során általában lehetőséget biztosítottak a sport- és pihenési célokat szolgáló kishajók elhelyezésére [4]. Később az ismertetett számszerű gyarapodás és egyéb okok miatt egyes helyeken újabb kikötők épültek (1. ábra) kizárólag kishajók részére, de ezek használata általában szűkebb csoportokra (sportegyesület, üdülő stb.) korlátozódik. A 2. ábrán bemutatjuk a hajópark időbeni növekedését és a jelentősebb kikötőépítkezéseket. Jól látható, hogy az állami kikötők túlnyomó többségükben a háborút megelőző években épültek. Az eltelt idő alatt a kishajókikötők többsége feltöltődött, sőt bizonyos fokú férőhelyhiány is jelentkezett. Ennek számszerű megállapítására ugyan eddig részben technikai okok, részben pedig az elhelyezést igénylő újabb hajóegységek létszámának bizonytalanságai miatt nem került sor. 1 Csongrády Kornél mérnök, az ÉKME Vízépítési Tanszékének tanársegédje. 2 Kishajók a 10 t, vagy annál kisebb vízkiszorítású hajók, melyeknek hajtóeszköze gép, vitorla, vagy evezők (Hajózási Szabályzat IV. (80. 5. §.)
