Vízügyi Közlemények, 1967 (49. évfolyam)
3. füzet - Kollár Ferenc: A Kerka patak felső szakaszának szabályozása
392 Kollár Ferenc 2. ábra. Két jellemző völgyszelvény Bild 2. Zwei charakteristische Talprofile 45,5 km szelvény / Vízállásadatok : Lovászira 1951től és Lentire 1953-tól. Csapadékadatok: Letenyére 1896-tól, Lentire 1904-1936 között, Csesztregre 1903-tól és Kercaszomorra 1900-tól. Az adatok a két háború idején hiányosak. A hidrológiai tanulmány az egész vízgyűjtőterületre kiterjedt, és a rendelkezésre álló adatok mérlegelésével éghajlati valószínűségi függvények segítségével határozta meg a különböző valószínűségi vízhozamokat a Q=<x~ m 3/s képlettel, (1) ahol az adott szelvényhez tartozó vízhozamot a Q, a vízgyűjtőterületet az F, a területre hulló csapadék idejét a T, és a csapadék magasságát a h jelenti. A minél jobb eredmények elérése érdekében a tanulmány az egyes tényezőket megkísérelte számítással is meghatározni. Az a lefolyási tényezőt a leesett csapadékösszeg és havi középvízállás alapján meghatározott havi vízhozamösszeg hányadosaként kísérelte megközelíteni a tanulmány. Az így meghatározott lefolyási tényező havi átlagos változását a 3. ábra tünteti fel a Lenti-i vízmércére vonatkoztatva. A lefolyási idő számításához a hossz-szelvényt használta fel a tanulmány. Az ilyen módon megközelített vízhozamadatok alapján szerkesztett hidrológiai hossz-szelvényt több különböző valószínűségű vízhozamra a 4. ábra tünteti fel. A területen jellemző talajszelvény szerint 1—3 m vastag fedőrétegű keményebb agyagos talaj alatt homokos kavics található. Miután feltételezhető volt, hogy a szabályozás során nem lehet olyan medret kialakítani, mely ne érne a kavicsos talajba, szükséges volt olyan talajmechnikai feltárást végezni, mely választ ad arra a kérdésre, hogy milyen maximális eséssel és rézsűhajlással lehet a szabályozást végrehajtani. Az 1955-ben elvégzett szabályozás ugyanis azt mutatta, hogy az eredetileg kivitelezett minta-keresztszelvény (fenékszélesség 4,0 m, rézsűhajlás 1 : 1,5) 1958-ra teljesen elfajult: a fenékszélesség 8 —lOméterre bővült, a rézsű beszakadt 3. ábra. Lefolyási tényező ábrája Bild 3. Darstellung des Abflussfaktors