Vízügyi Közlemények, 1967 (49. évfolyam)

3. füzet - Kollár Ferenc: A Kerka patak felső szakaszának szabályozása

392 Kollár Ferenc 2. ábra. Két jellemző völgyszelvény Bild 2. Zwei charakteristische Talprofile 45,5 km szelvény / Vízállásadatok : Lovászira 1951­től és Lentire 1953-tól. Csapadékadatok: Letenyére 1896-tól, Lentire 1904-1936 kö­zött, Csesztregre 1903-tól és Kerca­szomorra 1900-tól. Az adatok a két háború idején hiányosak. A hidrológiai tanulmány az egész vízgyűjtőterületre kiterjedt, és a rendelkezésre álló adatok mér­legelésével éghajlati valószínűségi függvények segítségével határozta meg a különböző valószínűségi víz­hozamokat a Q=<x~ m 3/s képlettel, (1) ahol az adott szelvényhez tartozó vízhozamot a Q, a vízgyűjtőterü­letet az F, a területre hulló csapa­dék idejét a T, és a csapadék ma­gasságát a h jelenti. A minél jobb eredmények elérése érdekében a ta­nulmány az egyes tényezőket meg­kísérelte számítással is meghatá­rozni. Az a lefolyási tényezőt a le­esett csapadékösszeg és havi közép­vízállás alapján meghatározott havi vízhozamösszeg hányadosaként kí­sérelte megközelíteni a tanulmány. Az így meghatározott lefolyási té­nyező havi átlagos változását a 3. ábra tünteti fel a Lenti-i vízmércére vonatkoztatva. A lefolyási idő szá­mításához a hossz-szelvényt hasz­nálta fel a tanulmány. Az ilyen módon megközelített vízhozamadatok alapján szerkesztett hidroló­giai hossz-szelvényt több különböző valószínűségű vízhozamra a 4. ábra tünteti fel. A területen jellemző talajszelvény szerint 1—3 m vastag fedőrétegű kemé­nyebb agyagos talaj alatt homokos kavics található. Miután feltételezhető volt, hogy a szabályozás során nem lehet olyan medret kialakítani, mely ne érne a ka­vicsos talajba, szükséges volt olyan talajmechnikai feltárást végezni, mely választ ad arra a kérdésre, hogy milyen maximális eséssel és rézsűhajlással lehet a szabá­lyozást végrehajtani. Az 1955-ben elvégzett szabályozás ugyanis azt mutatta, hogy az eredetileg kivitelezett minta-keresztszelvény (fenékszélesség 4,0 m, rézsűhajlás 1 : 1,5) 1958-ra teljesen elfajult: a fenékszélesség 8 —lOméterre bővült, a rézsű beszakadt 3. ábra. Lefolyási tényező ábrája Bild 3. Darstellung des Abflussfaktors

Next

/
Oldalképek
Tartalom