Vízügyi Közlemények, 1967 (49. évfolyam)

3. füzet - Böcker Tivadar: A budapesti hévízkutak összefüggésének vizsgálata

388 Böcker Tivadar 3. A zuglói kút folyamatos (1966. V. 2—V. 16.) kompresszorozása során határozott összefüggés volt kimutatható a Városliget I., II. kutakkal, továbbá követhető volt az összefüggés a Szabadság fürdő (Dagály), valamint a Margitsziget II. kútnál. A kutak kölcsönös és szoros kapcsolata a vízemelés megindításának idejével öszszefiiggő hirtelen vízszintesésekben, a kompresszorozás intenzitásának és a vízszintek alakulásának egyértelmű kapcsolatában, továbbá a kiemelt víz kémiai jellegének a vizsgált kutak vegyi összetételének irányában történt eltolódásában nyilvánult meg. 4. A kompresszorozás során az átlagos vízkivétel 1750 l/p volt, ami a kútban 11 m-es depressziót okozott [eredeti vízszint +5,1 m (1966. V. 16) a kútfej felett], 5. A kompresszorozás nyomáscsökkentő hatása átlagosan 33,5 cm vízoszlopnak felel meg. A kimutatott nyomáscsökkenés azonban nem volt olyan mértékű, hogy kétségessé tette volna a Zuglói termálkút szabad kifolyással történő hasznosítását. 6. Budapesten a világátlagtól kedvező irányban eltérő látszólagos gradiensek lényegében csak a ,,budapesti termális háromszög" területére terjednek ki, főként szerkezeti vonalakhoz kötötten. Ily módon a gazdaságosan feltárható hévizet tároló karszt elterjedése korlátozott. A következtetések levonása után, ezek figyelembevételével a Budapesten folytatandó karszt és hévízkutatásra az alábbiak javasolhatók: 1. Tovább kell folytatni rendszeres vízszint és víznyomás regisztrálást, hogy a jövőbeni behatások megítéléséhez megbízható és hosszú adatsor álljon rendelkezésre. 2. Törekedni kell a rendszeres vízszint és nyomásméréseken túlmenően a Duna vonalától Ny-ra, a források vízhozamának és hőmérsékletének valamint K-re a kutak vízkivételeinek megbízható és rendszeres mérésére, hogy az adatok hosszú időn át folyó észlelése után a vízszintek, hozamok és hőmérsékletek pontos összefüggését meg lehessen állapítani. 3. A budai oldalon néhány jól megválasztott helyen további észlelőfúrások lemélyítése kívánatos, melyeknek mélysége nem haladja meg a 150 métert. E fúrások a budai hegység és a pilisi hegység karsztvizének összefüggésére adhatnak felvilágosítást. 4. A budapesti geotermikus kutatást a további mélyfúrású kutak helyett sekély fúrásokban végzett hőmérsékletméréssel célszerű folytatni, alapul véve a megszerkesztett geotermikus gradiens térképet. ö. A zuglói kút hasznosítása esetében, továbbá a jövőben mélyítendő kutaknál is a kútfej kiképzését úgy kell megoldani, hogy az lehetővé tegye a kutak vízszintjének, vízhozamának rendszeres, műszeres mérését, továbbá biztosított legyen a kutakban a mélységi mérés. E célból kívánatos a kútszabvány megfelelő módosítása is. IRODALOM ÉS DOKUMENTÁCIÓ 1. Alföldi László: Budapest hévízkutatása. Vízügyi Közlemények, 1965. 3. 2. Barabás Antal: Földtani megfigyelések a földalatti gyorsvasút által feltárt szarmata rétegekben. Földtani Kutatás, 1965. 2. 3. Böcker Tivadar: A karsztosodás és a tektonika a bauxitbányászatban. Bányászati Lapok, 1963. 8. 4. Böcker Tivadar: A nyírádi bauxitelőfordulás vízföldtani vizsgálata, Bányászati Lapok, 1965. I. 2. 5. Böcker Tivadar: Л Pascal-malmi termálkút folvamatos kompresszorozása és annak hatása a budapesti termálkutakra, VITUKI Témabeszámoló. Kézirat, 1966. 6. Kessler Hubert: A karsztból tartósan kitermelhető vízmennyiség és a beszivárgási százalék számítása. Hidrológiai Közlöny, 39. évf. 1941. 7. Kessler Hubert: A budapesti gyógyforrások és fúrások természetes és mesterséges behatásokkal való összefüggésének vizsgálata. VITUKI Témabeszámoló, Kézirat, 1965.