Vízügyi Közlemények, 1967 (49. évfolyam)
2. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók
A II. tiszai vízlépcső vizsgálata 291 4.-3 A sebességviszonyok alakulása Az árvízi állapotok áramlástani vizsgálatai során a felvízi térben sehol sem alakultak ki olyan káros sebességek, amelyeknél különösebb védelemre lenne szükség. A műtárgy alvizében a kísérletek során a 142 V. O. szelvényt ítéltük jellemzőnek, amelyben a műtárgyrészek módosításai éreztetik hatásukat. A mérési eredményekből meghatározott középsebességek ábráit a 8. ábrán tüntettük fel. (A bearányosítási vizsgálatok keretében kidolgozott módszer segítségével a fényképészetileg rögzített felszíni sebességeloszlási ábrát középsebesség-ábrára tudtuk átalakítani). A kritikus sebességek a 3940 m 3/s vízhozamú árvíz esetén alakulnak ki ; a hullámtéri duzzasztómű alvizében a középsebesség átlagosan 3,00 m/s; a főmederben pedig 2,60 m/s. A középsebesség-maximumoktól a tényleges maximumok + 30%-kal is eltérhetnek. A 8. ábrán látható, hogy a sebességek szempontjából kritikus árvíznél igen nagy forgó alakul ki, amely csökkenti a szállítás szempontjából hasznos szelvényt. Az alvízi partélek és a töltések vonatozásának módosításával csökkenteni lehet a sebesség maximumokat. 5. A tervezett kialakítás módosításai, javaslatok Az ellenőrző vizsgálatok tapasztalatai alapján először a felvízi jobboldali árvédelmi töltés bellebbezésével (1. ábra pontozott vonal) kívántuk a főműre való rávezetést kedvezőbbé tenni. A töltés módosítása a nagyobb vízhozamok esetén a jobbpart felőli ferde leáramlást csökkentette, a leáramlás és a mederben levő sebességvektorok hajlásszöge 30° —45° helyett 20° —25°-ra csökkent. A vízhozamok csökkenésével a kedvező hatás csökkent. A megoldást a módosított partvonalozás megtartása mellett a jobboldali hullámtér tereprendezésében látjuk. 8. ábra. A fiiggély középsebességek alakulása a műtárgy alvizében a 142 VO szelvényben a tervezett kialakítás esetén
