Vízügyi Közlemények, 1967 (49. évfolyam)
2. füzet - Rövidebb közlemények és beszámolók
284 Hankó Z.—Akantisz Z s. 2. ábra. A modellben a 3200 m 3/s vízhozamú árvíz áramlik a fömüvön keresztül. Jól látható a főművét a hullámtéri duzzasztóműtől elválasztó sziget vonalazása vízhozammérő bukókkal helyettesítettük. Ettől balra 5 x 24 méter szélességű duzzasztómű található, amelyhez az alsó fővel csatlakozik a 12 méter szélességű hajózsilip. A bal oldali hullámtéren a műtárgyat egy 12x15 méter szélességű hullámtéri duzzasztómű egészíti ki. A főművet és a hullámtéri duzzasztóművet a régi medren keresztül haladó kb. 60 ha területű sziget választja el (2. ábra). A vizsgálatokat hat főcsoportra osztottuk: 1. bearányosítás, 2. a műtárgy ellenállásának, .'j. a műtárgyrészek vízemésztésének, 4. a műtárgy árvízi áramképének, továbbá 5. a sebességviszonyok alakulásának meghatározása, végül 6. az árvízi vizsgálatok során felmerült káros hatások kiküszöbölésére végzett vizsgálatok. A vizsgálatainkat az árvíz leeresztésére vonatkozóan végeztük el, így a tanulmány is csak az árvízi üzemre-térj ed ki. 2. Bearányosítás A modell bearányosítása során a műtárgy tengelyelhelyezésére és általános elrendezésére vonatkozó modellen végzett észlelésekkel összehasonlítottuk a jellemző szelvények sebességeloszlását és a vízfelszín alakulását. A bearányosítási vizsgálatok a modeil helyes megépítésének ellenőrzésére szolgáltak, továbbá a mérési eredmények értékeléséhez adtak segítséget. Mivel ezeknek a vizsgálatoknak csak modellkísérleteknél van jelentőségük, ezeket részletesen nem ismertetjük. 3. A műtárgy ellenállásának és a műtárgyrészek vízemésztésének vizsgálata A bearányosítási vizsgálatok befejezése után a műtárgy beépítésével módosuló ellenállási viszonyok alakulását határoztuk meg, tetőző vízhozam feltételezése mellett az 1. táblázatban felsorolt jellemző vízállások esetében.
